|
|
|
|
Bős-Nagymaros tanulsága - 1. folyt.
|
Alig 15 hónapja fordultak csehszlovák elvtársaikhoz a szorult helyzetben tanácstalankodó magyar elvtársak. Ők kérték - és nem a csehszlovák fél ajánlotta - hogy a munkálatok ütemét fokozni, a kitűzött határidőket előbbrehozni kellene. Mivel érveltek akkor és ott a magyar megbízottak, nemsokára bizonyosan megtudjuk. Nagy meglepetésre azonban ne számítson senki. A sürgetés, az erőösszpontosítás akkor egyértelműen politikai célokat szolgált. Valamiképpen szó eshetett a mind pimaszabbul ágáló ellenzékiekről, akiket akkor még inkább illettek a vezérek az ellenség kifejezéssel. Nyilván a csehszlovák tárgyalópartner segítő szándékát fokozta a párt sorozatos sikertelenségeinek mintegy példálódzó sejtetése. Hiszen e tekintetben az északi szomszéd helyzete sem a legrózsásabb. Magától értetődő tehát, hogy azt a gesztust, amit akkor a magyar vezetők kértek tőle, legalább olyan örömmel teljesítette, mint teljesítené ma is - akár a kivitelezői kapacitás megduplázásának igényét is. Ugyancsak magától értetődő persze, hogy a most pár napja kimondott budapesti kormánydöntés hatására a prágai fél kizárólag sérelmeit tálalja a világ és saját közvélemnye elé, és nem sok gondolatot veszteget azokra a valós hátrányokra, amelyek Magyarország mellett Csehszlovákiát is érik, ha ennek a beruházásnak időben nem vetnek véget. De hát miért is emlegetnék ők azokat a károkat, amelyeket nekik okoz a Duna átterelése? Magyarok, magyar területek, magyar történelmi hagyományok az áldozatok - még ha földrajzi értelemben nem is Magyarországot emlegetünk. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|