|
|
 |
|
 |
Komárom és Pest megyei vélemények a nagymarosi munkálatok felfüggesztéséről (2. rész)
|
Ezen kivül, a Minisztertanács bős-nagymarosi beruházást ellenőrző
bizottságának tagjaként sincs tudomása olyan, tudományosan is
megalapozott vizsgálatokról, tanulmányokról, amelyek kellőképpen
megindokolhatnának egy ilyen döntést. Számára kérdéses az is, hogy
milyen vizsgálatok folytathatók le mindössze két hónap alatt. Az
osztályvezető-helyettes megítélése szerint a bős-nagymarosi
vízlépcsőrendszer sorsa meghatározó fontosságú Komárom megye
terület- és településfejlesztésére, valamint a Duna mellett élő
lakosság életkörülményeire. Az is nyilvánvaló, hogy a
vízlépcsőrendszer megyét érintő részeinek elhagyása tovább fokozza a
gazdaságában kialakult amúgy is kedvezőtlen helyzetet. A Komárom
Megyei Tanács éppen ezért programot dolgoz ki az építkezés
leállításából adódó hátrányok és károk csökkentésére. Ehhez azonban
az szükséges, hogy legalább az árvízvédelmi létesítmények és az
infrastrukturális beruházások - amelyek közül az utóbbiak csak
részben kapcsolódnak a vízlépcsőrendszerhez - a tervezett ütemben
elkészüljenek.
A Pest megyei Szob és környéke lakosságát, a helyi
pártbizottságtól kapott információk szerint, valóságos sokkhatásként
érte a beruházás felfüggesztésének híre. A helybéliek most
egyszerűen nem értik, miért kellett azt a sok kellemetlenséget
elszenvedniük, amit a földet, követ szállító óriásdömperek zaja
okozott, nem is beszélve arról, hogy az általuk okozott erős
rezgéstől sok ház fala is megrepedt. Mindaz, amit részben
kényszerűségből, részben a közös érdek tudatában elviseltek, most
értelmetlenné vált. Sőt
Sok olyan embert, aki eddig az építkezésen
dolgozott, most a munkanélküliség fenyeget. Egy zebegényi idős
asszony a nyílt utcán kapott sírógörcsöt, amikor megtudta, hogy
végül is feleslegesen bontották le a házát.
Ginanits József visegrádi plébános tapasztalatai szerint is
nagyon megoszlik a lakosság véleménye. Mint elmondta, a visegrádiak
egy része, főként az értelmiségiek, megértéssel fogadták a kormány
döntését. Úgy vélik: a leállítás nagy környezeti károsodások
megelőzésére történt ésszerű intézkedés. Ugyanakkor kifogásolják a
tájékoztatás hiányosságát. (folyt.köv.)
1989. május 18., csütörtök 22:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|