|
|
 |
|
 |
Komárom és Pest megyei vélemények a nagymarosi munkálatok felfüggesztéséről (1.rész)
|
1989. május 19., péntek - A megvalósulás és a leállítás szempontjából egyaránt elsőrendűen érdekelt Komárom, illetve Pest megyében erősen megoszlanak a vélemények a nagymarosi vízerőmű munkálatainak felfüggesztéséről.
Gróf Györgyöt, a Tatabányai Hőerőmű Vállalat műszaki és
üzemviteli főosztályvezetőjét, a Vásárhelyi Pál Társaság tatabányai
szervezetének tagját - mint az MTI munkatársának elmondta -
meghökkentette a kormány döntése. Mégpedig azért, mert szerinte
egyetlen olyan új elem nem merült fel, ami ezt indokolta volna. Úgy
véli a Minisztertanács politikai nyomásnak engedett, s annak
rendelte alá a gazdasági és a környezetvédelmi szempontokat is.
Megítélése szerint az építés két hónapos felfüggesztése akkor is
jelentős kárt okoz, ha azt utána folytatják. Szerencsére, mondotta,
a kormány döntése azt is tartalmazza, hogy a két hónap alatt meg
kell vizsgálni a végleges leállítás összes következményeit. Reméljük
azonban, hogy az összehasonlító tanulmány elkészítésébe az illetékes
szakembereket is bevonják, a döntés tárgyilagos lesz, nem pedig
politikai alkudozás tárgya. Meggyőződésem szerint e vizsgálat csak
azzal az eredménnyel zárulhat, hogy az építést ma már nem szabad
leállítani.
Meszes Balázs, a Hazafias Népfront Esztergom városi
bizottságának titkára viszont egyetért a Minisztertanács
határozatával. Elmondta, hogy az esztergomi városi népfrontbizottság
a közelmúltban áttekintette a bős-nagymarosi vízlépcső építésének a
helyzetét. Tekintettel arra, hogy a beruházás megvalósítása az
ország Duna-parti települései közül Esztergomot veszélyezteti a
legnagyobb mértékben, tiltakozott a nagymarosi erőmű megépítése
ellen, és kérte a munkák azonnali leállítását. A város lakosságának
többsége most megnyugvással vette tudomásul a kormány erre vonatkozó
döntését.
Ismét ellentétes ezzel Kovács György Zoltánnak, a Komárom Megyei
Tanács V.B. építési és vízügyi osztálya helyettes vezetőjének
véleménye. Ő, mint elmondta, ugyancsak nem kis megdöbbenéssel vette
tudomásul a felfüggesztésre vonatkozó döntést. A közeli napokban
ugyanis már sokadszor tekintette meg a felső Duna-szakaszon, a
csehszlovák területen és a Nagymaros térségében folyó munkálatokat
és ismeri azok készültségi fokát. (folyt.köv.)
1989. május 18., csütörtök 22:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|