|
|
|
|
Bős-Nagymaros - csehszlovák televízió
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 18. csütörtök (MTI-tud.) - A csehszlovák tömegtájékoztatás most a nagymarosi építkezések felfüggesztése ausztriai visszhangjának a ismertetésével igyekszik bizonyítani, milyen súlyos helyzetet idézett elő a budapesti kormány döntése. A csehszlovák televízió csütörtök esti fő híradásában bécsi tudósítást közölt arról, hogy a nagymarosi építkezések felfüggesztése húsz osztrák céget érint érzékenyen.
A televízió tudósítója interjút készített a Donaukraftwerke műszaki igazgatójával, Erich Schmidttel, aki szerint a nagymarosi szakasz nélkül nem teljesíthetőek sem az energetikai, sem a hajózási, sem az árvízvédelmi célkitűzések. Elmondotta, hogy a cég munkásainak a többsége már visszatért Ausztriába. Ha nem teljesítik az munkálatok ütemtervét, igen magas kötbért kell fizetniük és további bonyodalmuk és pénzügyi káruk lesz abból, hogy a cégnek az osztrák szállítókkal fel kell mondania a szerződéseket. Schmidt hangoztatta, reméli, hogy augusztus 1-én Nagymaroson folytathatják az építkezést. A csehszlovák televízió tudósítója hangsúlyozta, a nagymarosi építkezésben érdekelt osztrák vállalkozók kategorikusan visszautasítják, hogy a hat év múlva megrendezendő világkiállítás kapcsán kártalanítsa őket Magyarország. Az újságíró az osztrák gyóriparos szövetség egyik képviselőjére hivatkozva kijelentette, hogy Ausztriát a nagymarosi építkezések leállításával összesen 8,5 milliárd schilling veszteség érné. A csehszlovák televízió nagy publicitást adott a vízlépcsőrendszer bősi helyszínén csütörtökön megtartott sajtótájékoztatónak. Az építők és a beruházók képviselői azt hangoztatták, hogy a magyar kormány döntése nem befolyásolja a csehszlovákiai szakasz építését. Aláhúzták: az idei építési és szerelési munkák megteremtik minden feltételét annak, hogy csehszlovák részről betű szerint megtartsák a vízlépcsőről kötött kormányközi megállapodást. Hangsúlyozták, a munkálatok úgy folytatódnak, hogy idén decemberben megkezdhessék a magasmajtényi tározó feltöltését, 1990 áprilisában hajózhatóvá váljon a mesterséges víziút és 1990 júliusában meginduljon az elektromos energia termelése. +++
1989. május 18., csütörtök 22:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|