|
|
|
|
Tanácskozott az országgyűlési képviselők Komárom megyei csoportja
|
1989. május 17., szerda - Volt-e joga, felhatalmazása a kormánynak felfüggeszteni a nagymarosi vizierőmű építési munkálatait; s politikai vagy más jellegű okok álltak e döntés hátterében? Leginkább e két kérdésről polemizáltak a szerdán Gyermelyen megtartott ülésükön az országgyűlési képviselők Komárom megyei csoportjának tagjai. Noha a vita elég hosszúra nyúlt, annak végén mégsem lettek sokkal okosabbak a honatyák, az utóbbi kérdésre ugyanis teljesen ellentmondó választ adott az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, illetve az Országos Tervhivatal meghívott szakembere. Az igazgatóság képviselője szerint sem gazdasági, sem ökológiai alapja, oka nem volt erre a Minisztertanácsnak, hanem - szerinte - politikai megfontolásból, talán a másként gondolkodók megnyugtatására született e határozat. A tervhivatal szakembere ezt elutasította, mondván, hogy eleve hibás döntés volt a beruházás elkezdése. Emellett a kormányt az is inspirálta e döntés meghozatalára, hogy több, a kivitelezés megkezdése előtt készített számításról, előrejelzésről időközben kiderült, hogy nem teljesen pontos. A Minisztertanács ezért rendelte el a beruházás munkálatainak a felfüggesztését és a végleges leállítás összes következményének ismételt felülvizsgálatát.
A vitában egy képviselő úgy vélekedett, hogy a munkálatok felfüggesztésére nem a kormánynak, hanem vagy a parlamentnek, vagy az Elnöki Tanácsnak van jogosultsága. Az intézkedés - fűzte hozzá - újabb jele a legfelsőbb vezetés kapkodásának. Mások azt hangsúlyozták, hogy a nagymarosi erőmű elhagyása esetén is szükséges kiépíteni a Duna árvízvédelmi létesítményeit. A korábbi években ugyanis ezekre kevés figyelmet fordítottak, mert a vízlépcsővel párhuzamosan kívánták azokat megvalósítani. Többen kardoskodtak a megyében megkezdett új szennyvíztisztítók megépítése, illetve a már meglévők bővítése mellett. Azzal érveltek, hogy e beruházások már egyharmados készültségben vannak; emellett a szennyvíztisztítók sorsának eldöntésekor azt is figyelembe kell venni, hogy a Duna öntisztuló-képessége is véges. A tisztítatlanul beleengedett nagy mennyiségű szennyvíznek a későbbi években esetleg ma még nem is gondolt, súlyos következményei lehetnek - vélekedtek a Komárom megyei országgyűlési képviselők. (MTI)
1989. május 17., szerda 19:24
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|