|
|
|
|
Ceausescu Prágában - előzetes (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 17. szerda (MTI-tud) - Nagy érdeklődés előzi meg Csehszlovákiában Nicolae Ceausescu egy napos baráti munkalátogatását. A prágai politikai eseményeket figyelemmel kísérők emlékeztetnek arra, hogy alig pár héttel Erich Honeckernek a látogatása után ismét egy szocialista ország legmagasabb rangú párt- illetve állami vezetőjét fogadják szerdán a csehszlovák fővárosban. Felhívják a figyelmet arra is, hogy mindkét esetben olyan szocialista országról van szó, amelyekkel Csehszlovákia az utóbbi időben egyre szorosabbra fűzi nemcsak gazdasági, de politikai együttműködését is. A kulcsfontosságú nemzetközi politikai kérdéseket illetően Csehszlovákia, Románia és az NDK között gyakorlatilag nincs nézeteltérés, kinyilvánított közös érdek a gazdasági és politikai kapcsolatok, az országaikat vezető pártok együttműködésének a magasabb szintre emelése.
Prága és Bukarest kapcsolatai az utóbbi időben - megfigyelők szerint ez nem független a kelet-európai térség társadalmi és politikai fejlődési folyamataitól - igen dinamikusan fejlődtek, különösen látványos ez a gazdaság területén. Csak az elmúlt évben az árucsere-forgalom hat százalékkal növekedett, összértéke 703 millió rubel volt. A kölcsönös csere mindenekelőtt a gépipari és elektrotechnikai termékeket foglalja magában, Csehszlovákia textilipari gépeket, energetikai berendezések pótalkatrészeit, megmunkáló gépeket, Tátra teherautó alvázakat és vontatókat, számítástechnikai berendezéseket, elektrotechnikai alkatrészeket, elektromos és elektrotechnikai mérőműszereket szállít Bukarestnek. Románia mindekelőtt energetikai és metallurgiai berendezések részegységeit, fúróberendezéseket, fémmegmunkáló gépeket, számítástechnikai termékeket és hajókat exportál Prágának. Igen kedveltek a csehszlovák piacon az Oltcit személygépkocsik, Románia eddig 12 és fél ezret szállított, a csehszlovákok egyebek között friss gyümölcsöt és zöldséget is importálnak Romániából. Mivel a hagyományos kereskedelmi csere bővítésének a lehetőségei gyakorlatilag kimerültek, Prága és Bukarest egyre inkább a gyártási kooperációt és szakosodást szorgalmazza, főleg a gépiparban, a kohászatban, az elektronikában és a vegyiparban. (folyt.)
1989. május 17., szerda 08:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|