|
|
|
|
Magyarország az NSZK sajtójában (2. rész)
|
Leginkább a pártelnöki funkció irányából van mitől tartania, véli a vezércikk szerzője, aki szerint most újra be kell tölteni az eredetileg Kádár János számára létesített tisztséget, és erre a posztra csakis reformer hírében álló és nem aggastyán személyiség jöhet számításba. A lap a legtöbb esélyt e tekintetben Nyers Rezső államminiszternek adja, feltételezve egyúttal, hogy az új pártelnök egy lényegesen fiatalabb embert kívánna megtétetni a jövőben - adminisztratív főtitkárnak. A Frankfurter Allgemeine Zeitung ,,A Grósz-korszak végéhez közeledik,, című vezércikkében nagy elismeréssel ír arról, hogy a fiatal Németh Miklós, a minisztertanács elnöke, egykor Grósz Károly védence, most bebizonyította önállóságát, és egyre inkább eltér elődje politikájától. Németh a kormányt a magyarországi hatalom új központjává építette ki: először elhatárolta magát a ,,gazdasági szükségállapot,, fogalmától, másodszor kormánynyilatkozatában meghirdette a toldozás-foltozás végét, illetőleg az új politika kezdetét, majd az újjáalakított kabinet élén, az új miniszterek többségére támaszkodva bejelentette a Bős-nagymarosi beruházás felfüggesztését. Az NSZK-beli vezető konzervatív napilap meggyőződése szerint a magyar miniszterelnök tudatában van: sem ő, sem más kommunista politikus mindaddig nem lenne képes a gyorsan közeledő választások után koalícióra lépni egyetlenegy mostani ellenzéki párttal sem, ha kitartana Nagymaros mellett. Ám Grósz Károly és kormánya még tavaly októberben elkötelezte magát az építés folytatása mellett. Ha az Országgyűlés Németh óhajára két hét múlva mégis ezzel ellentétes határozatot hoz, akkor - a vezércikk szerint - a Grósz-korszak véget ér még az ősszel esedékes pártkonferencia előtt. A Stuttgarter Zeitung, Baden-Württemberg tartomány vezető napilapja kedden elsőoldalas tudósításban adta hírül a Bős-nagymarosi nagyberuházás felfüggesztésének bejelentését, és megállapította: Németh Miklós ezzel egyértelműen a nagymarosi beruházás ellenzőinek oldalára állt, akik hónapok óta ostromolják a milliárdos tervet. Az ellenzékiek által felsorakoztatott környezetvédelmi megfontolások, érvek súlya az utóbbi időben szokatlan gyorsasággal nőtt. Ezeket Németh céltudatosan kovácsolta ki meggyőző gazdaságpolitikai érveléssé, s ez megkönnyíti számára a nagymarosi vállalkozásból való kiszállást. (folyt.)
1989. május 16., kedd 19:06
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|