|
|
 |
|
 |
Grósz interjú - New York Times (3.rész)
|
,,Félelem és apátia van,, , idézte a lap Kőszegh Ferencet, az
SZDSZ vezetőjét: ,,Az emberek nem hiszik, hogy szervezeteink
hatékonyak lehetnek. Gyanakodnak, hogy az értelmiségi elit
mozgalmairól van szó, amelyeknek nincs tömegbázisuk,,.
A The New York Times utal arra, hogy négy, 1948-ban feloszlatott
politikai párt újjáalakult és új politikai mozgalmak is jöttek
létre, de a régi és az új szervezetek közül csak egynek van
négyezernél több tagja.
A tudósítás szerint Grósz Károly jelentős politikai vereséget
szenvedett, amikor a kormány a nagymarosi erőmű munkálatainak
felfüggesztése mellett döntött, hiszen a főtitkár május 1-én még
támogatta a beruházást. Grósz politikai pályafutása során ,,szigorú
kommunista ortodoxiát,, képviselt. Korábban azt vallotta, hogy 1956
ellenforradalom volt, majd, miután a hatalmi harcban a kérdés
jelentősége megnőtt, centrista álláspontot foglalt el és
kialakította a kompromisszumot: 1956 nemzeti felkelésként kezdődött
és ellenforradalommá fajult. ,,Mivel nem hisznek Grósz
elkötelezettségében a mélyreható változás mellett, sok kommunista
úgy véli: a vezetése elleni belső kihívások el fogják távolítani
helyéről, mielőtt sor kerülne Magyarország első szabad parlamenti
választására,, - írta a The New York Times.
A reform-kommunisták és a párthoz nem tartozó liberálisok
Pozsgay Imre vezetésében bíznak, írta a lap, aki lelkesen támogatja
Mihail Gorbacsov újításait. Pozsgay a párton belül saját útját
járja, nincs szoros kapcsolatban még más, a megújítás mellett
elkötelezett személyekkel, így Nyers Rezsővel, a 60-as évek
gazdasági reformjai megteremtőjével sem.
A The New York Times tudósítása szerint az MSZMP elismeri, hogy
a gazdasági válságból csak nyugati segítséggel lehet kijutni. Annak
tudatában, hogy Magyarországot a Nyugat számára elfogadhatóbbá kell
tenni, a párt engedett a követeléseknek: ismerjék el a politikai
pluralizmust, a polgári szabadságjogokat és a vegyes
piacgazdaságot.+++
1989. május 15., hétfő 18:20
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|