|
|
 |
|
 |
Bős-Nagymaros - pozsonyi Pravda és Új Szó (2.rész)
|
Srncova szerint feledésbe merül az a tény, hogy az egész
építkezés elsősorban ökológiai célokat szolgál, a környező területek
lakosságának árvízvédelmét. Sem Csehszlovákia, sem Magyarország nem
olyan gazdag állam, hogy megengedhetnének maguknak ilyen költséges
védelmi intézkedéseket anélkül, hogy a Duna energetikai potenciálját
kihasználnák.
Srncova külön foglalkozik azzal, hogy Csehszlovákia részére
milyen jelentős negatív következményekkel járna a nagymarosi
vízierőmű építésének a leállítása. Mindenekelőtt azt emeli ki, hogy
a bősi erőműt az eredeti elképzelésektől eltérően nem lehetne
csúcsra járatni. Számottevően veszítenének értékükből az ottani
beruházások, ez érintené a turbinák számát, akárcsak a
felvízcsatornát és a viztározó nagyságát. Nem kis veszteséget
jelentene a mértéken felül lefoglalt mezőgazdasági terület is és
kedvezőtlenül befolyásolná a környék intenzív hasznosítását. Ugyanez
mondható el a nagymarosi vízlépcső védelmi rendszeréről, amelyet
csehszlovák területen építünk - fűzi hozzá Srncova.
A mérnöknő megismétli a csehszlovák sajtóban már korábban
hangoztatott másik érvet is, miszerint a nagymarosi erőmű elhagyása
negatív hatással volna a Szap-Budapest közötti Duna szakasz
hajózhatóságára. A hajózási feltételek a jelenlegi kedvezőtlen
szinten maradnának és nem lenne biztosítható a Duna Bizottság által
ajánlott három és fél méteres hajózási mélység. Srncova szerint a
nagymarosi vízierőmű építésének leállítása esetén előzetes becslések
szerint több tiz milliárd koronára rúgna Csehszlovákia jóvátételi
követelése Magyarországgal szemben.
A mérnöknő hangsúlyozza, az államok közötti szerződéseket az
egyezményes jogról 1969-ben kötött sokoldalú bécsi megállapodás
szabályozza és ennek alapján Csehszlovákia és Magyarország
szerződéses feleknek számítanak. A bécsi megállapodás 57. cikkelye
szerint kölcsönös beleegyezés nélkül a szerződés végrehajtását nem
lehet felmondani.+++
1989. május 15., hétfő 12:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|