Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 13.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MSZMP leninvárosi reformkörének platformja

"Nem értünk egyet a Politikai Bizottság azon állásfoglalásával, hogy a pártalapszervezetek továbbra is a munkahelyeken belül működjenek, és a jövőben megalakuló különböző pártoknak is biztosítani kell a munkahelyeken belüli politizálás lehetőségét. Ez csak anarchiához vezethet."
SZER:

Az ellenzék és a hatalom

"Fáradságos hete volt Bécsben Csengey Dénesnek, a Magyar Demokrata Fórum vezető tagjának. Az eredeti tervek szerint előbb Cseh Tamással akarta bemutatni a helyi közönségnek a Mélyrepülés című zenés kompozíció megzenésített szövegeit, de a gitáros - Cseh Tamás - hirtelen rosszulléte miatt politikai beszámolót volt kénytelen tartani az Auersperg Színház közönségének."

Bős-Nagymaros - Pozsonyi Pravda és Új Szó (1.rész)

Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 15. hétfő (MTI-tud) - Csehszlovákia, mint a másik szerződő fél, követeli az egész bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer építésének az eredeti tervek szerinti befejezését. Népszavazást követelni a nagymarosi vízierőművel kapcsolatban, amelynek a fele Csehszlovákia vagyonát képezi, nem illik bele a két szomszédos ország jó együttműködésének kapcsolatrendszerébe. Az államközi szerződésekről szóló bécsi megállapodás alapján kölcsönös beleegyezés nélkül a vízlépcsőrendszer építéséről kötött szerződés végrehajtását nem lehet felmondani. A magyar fél ezt semmilyen nemzetközi jogi dokumentummal sem tudná alátámasztani - hangoztatta szombaton közösen megjelentetett cikkében a pozsonyi Pravda és az Új Szó. A magyar kormánynak a nagymarosi építkezés felfüggesztéséről hozott döntése előtt született írás szerint a nagymarosi erőmű építésének leállítása esetén előzetes becslések szerint több tízmilliárd koronára rúgnak Csehszlovákia jóvátételi követelései Magyarországgal szemben.

A ,,Nemcsak ésszerűtlen volna...,, című cikk mindenekelőtt azt
hangsúlyozza, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről 1977.
szeptember 16-án aláírt szerződés értelmében a bősi és a nagymarosi
vízlépcső egységes, oszthatatlan rendszert alkot. A bősi erőművet
csúcsenergia termelésére tervezték, a nagymarosi erőmű duzzasztóját
pedig kiegyenlítő tározónak szánták. Az eredeti szerződés szerint az
energiatermelő berendezéseket már 1986-90 között üzembe kellett
volna helyezni, de a magyar fél kérésére 1983. október 10-én
jegyzőkönyvet írtak alá a szerződés megváltoztatásáról. Ennek
értelmében az energiatermelő agregátorok üzembe helyezésének új
határidejét 1990-1994 között határozták meg, ami az építkezés
időtartamának meghosszabbítását és az energiatermelés négy évvel
későbbre halasztását jelentette.

    A cikk írója, Magdalena Srncova pozsonyi mérnöknő hangsúlyozza,
hogy a magyarországi politikai események különösen az utóbbi években
kedvezőtlenül befolyásolják a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer
építését. Kezdetben környezetvédelmi jellegű kifogások és érvek
merültek fel - írja -, amelyeket a szakemberek és az illetékesek
figyelembe vettek, vagy szakmailag megmagyaráztak és
alátámasztottak. Ma azonban a nagymarosi vízlépcső leállítására
vonatkozó követelések már nem ökológiai, nem műszaki, hanem
politikai jellegűek. (folyt.)


1989. május 15., hétfő 12:51


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD