|
|
|
|
Bős-Nagymaros - Rudé Právo (1. rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. május 15. hétfő (MTI-tud) - A magyar kormány szombati döntése azzal a nem titkolt szándékkal, hogy teljesen elálljanak a Bős-nagymarosi Vízlépcső magyarországi szakaszának az építésétől, nem jött váratlanul. A vízlépcső az ellenzéki erők eszközévé vált a korábbi vezetés döntéseinek a megkérdőjelezésére - hangsúlyozta egyebek között a Rudé Právo.
A CSKP lapja hétfőn első oldalon közölte budapesti tudósítójának beszámolóját arról, hogy a magyar kormány szombaton azonnali hatállyal két hónapra felfüggesztette a nagymarosi építkezéseket. A Rudé Právo szerint a magyarországi ellenzéki erők a közvéleményben azt a meggyőződést terjesztették el és erősítették, hogy az ország jelenlegi gazdasági helyzete nem engedi meg egy ilyen költséges beruházás folytatását. A CSKP lapja szerint ez az érv széleskörű visszahangra talált, bár a nagymarosi szakasz építésének a költségei tulajdonképpen minimálisak. A tározót a Donaukraftwerke osztrák cég hitelre építi, amelynek a visszafizetése csak a 90-es években kezdődik elektromos energia formájában. Ezt Magyarországnak akkor is szállítania kell Ausztriának, ha nem épülne meg e létesítmény - hangsúlyozta a Rudé Právo. A lap szerint egyelőre nem tudható, milyen lesz a szakértői vizsgálat eredménye, amelyet a következő két hónap alatt végeznek el, de nyilván szerepet fog játszani a ráfordítások objektív megítélésében. A CSKP lapja egyébként megjegyezte: a nagymarosi építkezés azonnali felfüggesztése az első intézkedése annak a múlt héten átalakított magyar kormánynak, amely azzal az elhatározással kezdte meg a munkáját, hogy ,,nem a népszerű, hanem az ésszerű tettek ideje jött el,,. A Rudé Právo megállapítása szerint a kormány döntése egyértelműen népszerű az ellenzék és a gazdasági helyzet miatt nyugtalan, az ellenzék több hónapos kampánya által befolyásolt közvélemény körében, de hogy mennyire racionális, arról a kéthónapos szakértői vizsgálat dönt. (folyt.)
1989. május 15., hétfő 09:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|