|
|
 |
|
 |
Hargitai-interjú - 2. folyt.
|
A másik dolog a technológiai transzfer, ami a figyelem
középpontjában volt, különösen a fórum második szakaszában. Én már
azt - nézze - eredménynek tartom, hogy a fórum utolsó napján odajött
hozzám egy brit szakértő és a fülembe sugta, hogy továbbra is
nyomják ezt a témát, ennek van perspektívája.
Másik eredménynek tartom, hogy ugyan nem szerepel a cocom-lista,
mint olyan fogalom egy javaslatban, amelyet Magyarország nagyon
magasra értékel, de mégis szó van arról benne, hogy a technológiák
cseréje, lehetséges technológiai közös programok, ilyen közös
vállalkozások jöhetnek létre, és ezt a javaslatot három
országcsoportban részt vevő országok nyújtották be, többek között:
NSZK, Olaszország, Svájc, Ausztria. Tehát ilyen értelemben én
tapasztaltam előrehaladást.
- A másik érdekes dolog a fórumon, s nemzetközi konferencián
most első ízben történt meg, hogy a kelet-európai küldöttségek nem
egységes csoportként, tömbként léptek fel, hanem különböző
álláspontot fejtettek ki a küldöttek. Várható-e az ön által is
említett párizsi fórumon, amelyen az emberi jogokkal fognak
foglalkozni majd a hivatásos diplomaták, hogy ugyanilyen
megközelítést tapasztalhatunk a kelet-európai küldöttségek részéről?
- Tolerancia tapasztalható feltétlenül a Varsói Szerződés
csoportjában, amikor arról van szó, hogy véleményt egyeztessünk, és
a jelszó az, hogy a lehetséges, a megoldásra megérett, a lehetséges
területeken lépjünk fel együtt. Ez történt meg, amikor például a
magyarok a lengyelekkel együtt itt egy javaslatot terjesztettek be.
Emberi jogi kérdések konkrétabbak lesznek,
végrehajtás-orientáltabbak. Ott is ezen az alapon fogunk fellépni.
Új volt viszont, hogy nyugati részről sem volt tömbközi megközelítés
a maga klasszikus értelmében. Inkább láthattunk egy, a korábbiaknál
sokkal egységesebb EGK-fellépést, amelyhez aztán csatlakozott a
többi NATO-állam is, látván, hogy itt a nyugati egység is meg fog
bomlani. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|