|
|
|
|
Szovjet ellenőrzés - 1. folyt.
|
- Ezeket két csoportra oszthatjuk: az intézményes és a személyes jellegű kapcsolatokra. Közös ismertetőjelük, hogy íratlan és formális megállapodás nélkül létrehozott és gyakorolt ellenőrző és befolyásolási lehetőségeket biztosítanak Moszkvának a kelet-európai országok politikai, katonai és gazdasági döntési folyamataiban. A politikai fejelődés bizonyos döntő szakaszaiban, vagy nagyon kényes kérdések esetében ezek a kapcsolatok a szovjet vezetők számára fontosabbak mint a formálisak. A pártapparátus és a hadsereg gyakran használ szokványos csatornákat, színfalak mögötti kapcsolatok létrehozására. - A szerző nem mond újat, amikor megállapítja, hogy a titkosszolgálat használja leginkább a színfalak mögötti kapcsolatokat. A KGB és a kelet-európai országok államvédelmi szervei a Szovjetunió politikai vezetőinek az eszközei, és ezt a kelet-európai kormányok is jól tudják és hallgatólagosan elfogadják. Az Osteuropa cikkírója ezután hat olyan időszakot sorol fel, amelyben a földalatti csatornák és kapcsolatok nagy szerepet játszottak a szovjet ellenőrzés és befolyásolás biztosításában. - A hat időszak közül talán egy különösen érdekes a magyarok szempontjából. Ez az 1953 és 57 közötti szakasz, amikor Kelet-Európában lábra kapott a szovjetellenesség és az ideológiai kiábrándulás, amely - ezt a cikkíró ugyan nem említi - az 1956-os magyar forradalom kitöréséhez vezetett. - A szovjet és kelet-európai országok vezető rétegeinek a kapcsolata ezeknek a politikai és gazdasági fejleményeknek az árnyékában alakult ki. A folyamat nem volt egyenletes és kiegyensúlyozott, és minden bizonnyal eltérő jelleget öltött különböző kelet-európai országokban. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|