|
|
|
|
Bibó-konferencia
|
Bibó-konferencia - Pozsgay BBC -------------------------- London, 1989. május 13. Leírva: 1989. május 14. Panoráma Magyarországon tartózkodó munkatársunk, Siklós István Szegeden részt vesz a háromnapos Bibó István tudóskonferencián és a mai eseményekről telefonbeszámolót küldött: - A József Attila Tudományegyetemen Szegeden, a díszteremben rendezte meg a Bibó István Emlékbizottság, a szegedi egyetemi ifjúság "A Nemzet és demokrácia" című háromnapos tudóskonferenciát, amely Bibó István emléke előtt tiszteleg a Bibó család jelenlétében. A bizottság védnöke, Ilia Mihály ünnepi megnyitójában megemlítette, hogy a hatóságok nem gördítettek akadályt e nemzetközi összejövetel megrendezése elé, amely - mint a meghívóról kiderül - a Soros Alapítvány támogatását is élvezte. Többféle szempontból lehet megközelíteni ennek a konferenciának a jelentőségét - az egyik talán személyes. Ilia Mihály az esemény fontosságát abban látta, hogy lehetőséget ad arra, hogy Szeged városa hagyományértékelése megváltozzon, hogy Bibó bele kerüljön, vagyis természetesen legyen jelen ez a nagy társadalomtudós és gondolkodó életművével Szeged életébe és Magyarország életébe - tehát mintegy személyesen kelti életre Bibó Istvánt. Meg lehet ezt közelíteni ennek politikai jelentőségében, amint azt a konferencia váratlan vendége, Pozsgay Imre tette, aki a megnyitót követően arról beszélt, hogy tanulni jött ide, örömmel és nagy érdeklődéssel, egy olyan nemzedék tagjaként, amely sokfelé forgandó eseményekben részt vesztett (sic ), amelynek legjobbjai már korábbi időkben fölismerték Bibó István jelentőségét, életművének hatását, az egész magyar közgondolkodást, a politikai gondolkodást. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|