|
|
|
|
Az ellenzék és a hatalom
|
Az ellenzék és a hatalom SZER ------------------------ München, 1989. május 13. (Hanák Tibor) Világhíradó Fáradságos hete volt Bécsben Csengey Dénesnek, a Magyar Demokrata Fórum vezető tagjának. Az eredeti tervek szerint előbb Cseh Tamással akarta bemutatni a helyi közönségnek a Mélyrepülés című zenés kompozíció megzenésített szövegeit, de a gitáros - Cseh Tamás - hirtelen rosszulléte miatt politikai beszámolót volt kénytelen tartani az Auersperg Színház közönségének. Pár nappal később, az Európa Klub rendezésében a Pázmáneumban szintén a jellenlegi helyzetről, pontosabban: Társadalmi és politikai átalakulás Magyarországon címmel kellett beszélnie - a már korábban szétküldött meghívó szerint. Bár az előadó - mint elmondta - meglehetősen kifacsartnak érezte magát - 40 nap alatt 30 előadást tartott -, mégis vette azt a fáradságot, hogy új szemszögből világítsa meg a kérdést, és ne ismételje meg magát. Igen érdekes volt, ahogyan Csengey Dénes - aki 1953-ban született, s tudatosan nem élte meg az 56-os magyar forradalmat - miként vette észre ennek letaglózó - vagy amint ő mondta: gerintörő - hatását. Az apák nemzedéke néma volt, nem mondták - nem mondhatták el az igazságot és ez nyomta meg az ő életét is. A magyarság 1956 után a Kádár-korszakban belement az alkuba: elfordult a politikától, hogy a kommunista vezetés irányíthassa az országot. A nép abban a reményben, hogy kap jó húslevest, rántotthúst és hozzá még körítést is, lemondott saját maga sorsának intézéséről. Csengey Dénes előadása ebből a helyzetből indult ki, ez volt szerinte a háttere az 1985-tel megindult mozgolódásnak. A 40-50 értelmiségi monori találkozójától számítja az ellenzék szerepének megnövekedését és a fejlődés felgyorsulását - de voltaképp csak az 1987-es lakiteleki újabb találkozó mozgatta meg a közvéleményt. A Demokrata Fórum szervezői sem számítottak arra, hogy az újságok, a rádió és a televízió ilyen érdeklődéssel követik tárgyalásaikat, és ez a nem várt visszhang adott szárnyat a követeléseknek, ez tette nyilvánossá az ellenzék mozgalmát, és ekkor kezdődött meg az MSZMP hátrálása. (folyt.)
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A magyar folyamatok - 1. folyt.
|
Csengey Dénes úgy ítéli meg a nem kommunista erők jelenlegi helyzetét, hogy a pártvezetőség ugyan sok követelésüket átvette - ami két hónappal előbb lehetetlennek tűnt, azt zászlajára tűzi, s ezért szerinte azt lehet mondani, hogy hatalomra jutott a Magyar Demokrata Fórum programja, beszédstílusuk, meglátásaik, - de nem maga a Fórum, mint szervezet - s persze a programból semmi nem valósult meg. Most azt szeretnénk elérni, hogy létrejöjjön a nemzeti kerekasztal, hogy az ellenzék tárgyaljon a hatalmon levőkkel. Egyelőre azonban az MSZMP azáltal próbálja magának biztosítani a többséget, hogy saját szervezeteit - mint a Münnich Ferenc Társaságot, a Hazafias Népfrontot és a többit - külön szavazattal rendelkező tárgyalófélként kívánja az asztalhoz ültetni, míg viszont az ellenzéket egységesnek véve, egyetlen szavazatot akar biztosítani neki. Csengey Dénes Bécsben megtartott előadása szerint ebben a kérdésben a pártvezetés még ellenáll, de feltehetőleg Grósz Károlynak végül mégis teljesítenie kell az ellenzék követeléseit - ami viszont meggyöngíti a párton belüli helyzetét, mely szerinte már most is reménytelen. Ahhoz az artistához hasonlította, aki két lovon áll, de a lovak távolodnak egymástól. Mindenesetre bíztatónak tartja, hogy a felelős személyek az egész országban igyekeznek elkerülni az összeomlást. Csakhogy - fűzte hozzá Csengey Dénes - nincs olyan intézménye az országnak, mely legitimitással és tekintéllyel rendelkezne ahhoz, hogy türelemre intsen. +++
1989. május 13., szombat
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|