|
|
 |
|
 |
A Magyar Agrártudományi Egyesület álláspontja az MSZMP agrárpolitikai koncepciójáról (1. rész) (OS)
|
1989. május 13., szombat - A Magyar Agrártudományi Egyesület
tudományos társaságai, megyei szervezetei és kibővített ügyvezető
elnöksége megvitatta az MSZMP Központi Bizottsága az agrárpolitika
megújítását célzó koncepciójának társadalmi vitára bocsátott
tervezetét. Az egyesület széles körű szakmai-társadalmi fórumain
kikristályosodott és megfogalmazódott véleményének nyilvánosságra
hozatalára az Országos Sajtószolgálatot kérte fel.
Egyesületünk üdvözli, hogy a koncepció nem veti el eddigi
agrárpolitikánk bevált elemeit, és vállalja az 1957. évi
agrártézisekben meghirdetett három alapvető célkitűzését. Ezek -
röviden - a következőkben foglalhatók össze. Követelmény, hogy a
mezőgazdaság dolgozóinak életszínvonala ne maradjon el a társadalom
más rétegeiétől. A mezőgazdaságban is a vállalati önállóság és
esélyegyenlőség talaján érvényesüljön az értékarányos árrendszer és
piacgazdálkodás. Tovább kell fejleszteni a gazdaságok üzemi
szerkezetét, hogy képessé váljanak az egyre koszerűsödő biológiai,
műszaki, technikai, technológiai feltételekhez való alkalmazkodásra
és ezek eredményeinek befogadására. Követelmény továbbá, hogy a
nagyüzemek mellett, velük kooperálva vagy önállóan - az
esélyegyenlőség alapján - kis- és középüzemek, magán gazdaságok is
működhessenek.
Annak ellenére, hogy a koncepció vállalja az előbbiekben vázolt
téziseket, az értékelés nem elemzi elég mélyrehatóan a
végrehajtásukban mutatkozó hiányosságokat, következésképpen nem
alapozza meg az agrárpolitika jövőbeni céljait és módszereit. Hogy
csak néhány példát említsünk. A mezőgazdasági dolgozók
életszínvonala nem érte el a többi társadalmi rétegét (bérszínvonal,
nyugdíj, egyéb szociális juttatások). Alapvető hiba volt a
falupolitika elhanyagolása, noha a mezőgazdasági nagyüzemek sokat
tettek a kisebb és nagyobb települések fejlesztéséért, kultúrájáért.
A jövőben a mezőgazdaság fejlesztését még szorosabban össze kell
kapcsolni a falufejlesztéssel. Ennek kapcsán célszerű kidolgozni a
községek infrastrukturális fejlesztésének programját.
Nem a tényeknek megfelelően foglalkozik a koncepciótervezet a
mezőgazdaság válságát okozó hibás gazdaságpolitikával.
Hangsúlyozzuk: nem az agrárpolitika, hanem a mezőgazdaság került az
utóbbi években válságba.
(folyt.köv.)
1989. május 13., szombat 20:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|