|
|
 |
|
 |
Jaruzelski lesz a köztársasági elnök? (1.rész)
|
Zsebesi Zsolt, az MTI tudósítója jelenti:
Varsó, 1989. május 13. szombat (MTI-tud) - Varsóban pénteken félhivatalosan bejelentették, hogy Wojciech Jaruzelski jelöltetni kívánja magát a köztársasági elnöki posztra. A bejelentés ugyan nem okozott meglepetést, hiszen erről hosszú ideje keringtek hírek, de most mégis az tette aktuálissá, hogy a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke nem szerepel a képviselőházi jelöltek országos listáján.
A köztársasági elnököt ugyanis - az alkotmány áprilisi
módosítása nyomán - a parlament két háza, az alsóház, vagy
képviselőház és a szenátus választja meg közösen, vagyis erre csak a
júniusi választások két fordulója után kerülhet majd sor. Az új
köztársasági elnöki funkció lényegesen különbözni fog az Államtanács
elnökének intézményétől. Egyrészt nem egy több tagból álló testület
vezetője lesz, hanem egy személyben fogja képviselni az
államhatalmat, mégpedig igen széles felhatalmazással, jogkörrel.
A két ház együttes ülésén abszolut többséggel megválasztásra
kerülő köztársasági elnök 6 évig lesz hivatalában, azaz működése
másfél választási periódusra terjed, hiszen a parlamenti választások
négy évenként vannak. A köztársasági elnök feloszlathatja a
parlamentet akkor, ha: az három hónap alatt nem képes kormányt
alakítani; nem tudja elfogadni az éves népgazdasági tervet, vagy az
állami költségvetést; olyan törvényt hoz, amely korlátozza a
köztársasági elnök alkotmányos hatáskörét; veszélyezteti az ország
függetlenségét, szuverenitását, sértené az ország politikai, vagy
katonai szövetségesi elkötelezettségét. Az elnök - legfeljebb három
hónapra - rendkívüli állapotot hirdethet ki, de azt újabb három
hónapra csak a két ház együttes hozzájárulásával hosszabbíthatja
meg. A rendkívüli állapot idejére nem oszlathatja fel a parlamentet.
(folyt.)
1989. május 13., szombat 12:11
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|