|
|
|
|
Londoni Tájékoztatási Fórum - El País (1.rész)
|
Meruk József, az MTI tudósítója jelenti:
Madrid, 1989. május 12. péntek (MTI-tud) - Az egyes szocialista országokban végbemenő nyitási folyamat, a tájékoztatás ebből eredő növekvő szabadsága a keleti tömb feloszlását eredményezte a tájékoztatási politika terén. Az El País című befolyásos madridi napilap elemzése ezt a megállapítást tekinti a londoni Tájékoztatási Fórum egyik legfőbb következtetésének. Kiemeli egyúttal, hogy Románia az ott érvényesülő tájékoztatáspolitika miatt teljességgel elszigetelődött, és ennek ténye Londonban is megmutatkozott.
Hermann Tertsch, a spanyol lap Kelet-Európa-szakértője beszámol arról, hogy a Helsinki Záróokmány aláírása óta először vettek részt újságírók a hivatalos küldöttségekben az európai biztonsági és együttműködési folyamat rendezvényén. Ő maga is kifejtette tapasztalatait a román újságírók elleni megtorlásokról, szólt arról, hogy Románia rendszeresen megtagadja a vízumot beutazni szándékozó tudósítóktól. Idézi Ricardo Estarriolt, a La Vanguardia című barcelonai lap munkatársát, aki méltatta a Szovjetunióban, Magyarországon és Lengyelországban az újságírói munka támogatásában beállott jelentős kedvező változásokat. Kitért azokra az intézkedésekre, amelyek egyes kelet-európai országokban mindmáig gátolják a külföldi újságírók tevékenységét és felhívta a figyelmet arra, hogy szocialista országbeli újságírók is nehézségekbe ütköznek Nyugaton végzett munkájuk során. - Három szocialista ország: Lengyelország és mindenekelőtt Magyarország, de a Szovjetunió is a sajtó dolgozóinak szabad munkakörülményeket biztosító elképzeléseket körvonalazott Londonban - hangsúlyozza Tertsch. Ezek a gondolatok hasonlóak vagy azonosak voltak a nyugati demokráciák többsége által kifejtett állásponttal. Az ellenkező véglet volt Románia, amely ismételten és sajnálatosan a Ceausescu-rezsim politikáját védelmezve hajtogatta, hogy ,,visszautasítja a belügyeibe való külföldi beavatkozást,,. Mindez válasz volt arra, hogy egész Európa újságírói és diplomatái elítélték azt a Romániát, ahol már egyetlen írógép birtoklása törvénybe ütköző, ha nem történik meg a rendőrségi bejegyzése. Romániában az újságírók elleni megtorlások, az értelmiségiek és minden bíráló személy üldözése könyörtelenül folyik és ezt Londonban erőteljesen elítélték. Mindennek ellenére semmi jel nem utal e politika megváltozására. (folyt.)
1989. május 12., péntek 15:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|