|
|
 |
|
 |
Románia - új városok (2. rész)
|
A Nagybányán megjelenő Bányavidéki Fáklya arról tájékoztat, hogy
Máramaros megyében februárban Ulmeni község egyesült a szomszédos
Salsiggal a szisztematizálási terv alapján . A hetilap beszámolója
szerint a Szamos menti Ulmeni - az egyesüléssel - több mint tízezer
lakosú nagyközséggé lett. A két község összevonása után Ulmeni
községközponthoz közigazgatásilag hét falu tartozik: Arduzel,
Chelinta, Minau, Somes-Chileac, Tohat, Ticau és Vicea. Az
átszervezés érintette a termelőszövetkezeteket is: az eddigi négy
közös gazdaságból egy termelőszövetkezet lett. A szisztematizálási
tervek új létesítményeket irányoznak elő. Ulmeni polgármestere, Pop
Ottilia erről így nyilatkozott: ,,Tervezzük a község további
fejlesztését. Újabb két tömbház épül, összesen 65 lakással. Ezen
kívül 100 ágyas kórház és 75 fős óvoda is létesül Ulmeniben. A
pártfőtitkári útmutatások szellemében mindent megteszünk a község
fejlesztéséért, a helyi jellegű gazdasági-társadalmi tervek
előirányzatainak példás teljesítéséért,,.
A Bányavidéki Fáklya arról is ír, hogy Ulmeniben az urbanizáció
jelei már mutatkoznak. A Ceausescu-korszakban 157 tömbházi lakást,
176 emeletes magánlakást, több mint 5000 négyzetméter alapterületű
üzlethálózatot építettek ki. Jelenleg tervezik az új községközpont
kialakítását.
Máramaros megyében Copalnic Manastur községközpontja is alakul,
miután a község agráripari központtá fejlődik. Tíz tömbházlakás
elkészült és újabb tömbházak épülnek. A községközponthoz 12 falu
tartozik. A néptanács véglegesítette a települések helységrendezési
terveit, amelyeknek alapján alapján a beépíthető terület 740
hektárról 430 hektárra csökkent. A szisztematizálási törvény
előírásainak betartásával megkezdik az elszigetelt, különálló
gazdaságok felszámolását. A földalap gazdaságosabb kihasználására
akciókat szerveznek, több mint 200 hektár területet
bokortalanítanak, megszüntetnek felesleges mezei útakat, hogy minél
nagyobb területet kapcsoljanak be a mezőgazdasági termelésbe.+++
1989. május 7., vasárnap 16:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|