|
|
 |
|
 |
Bush látogatás
|
SZER
-------------- München, 1989. május 06.
(Román István) A mai nap
Tegnap közép-európai idő szerint kora este Washingtonban
bejelentették, Bush amerikai elnök elfogadta a meghívásokat és
július első felében meglátogatja Magyarországot és Lengyelországot.
Az előzetes megállapodást Házi Vencel magyar nagykövet és a
lengyel nagykövet dolgozta ki Eagelberger amerikai
külügyminiszter-helyettessel. Az Egyesült Államok küldöttséget indít
mindkét országba, hogy állapodjanak meg a látogatás részleteiről.
A hír jelentőségéből semmit sem von le, hogy nem hatott a
meglepetés erejével. George Bush budapesti meghívásáról már
régóta tudott a világ, és az sem volt titok, ha az elnök
Kelet-Európába utazik, akkor bizonyos, hogy Magyarországot
felkeresi. Napok óta pedig már vártuk a hivatalos washingtoni
bejelentést a látogatás elfogadásáról és szinte bizonyos volt, hogy
ez pénteken megtörténik, miként ez így is lett.
Magyarországot történelme folyamán először keresi fel amerikai
elnök. És ez persze nem csupán azzal függ össze, hogy Magyarország a
második világháború után a szovjet szövetségi rendszerbe került. A
múltban, főként az első világháború előtt az Egyesült Államok nem
volt világhatalom és kevésbé érdeklődött más kontinensek ügyei
iránt.
George Bush alelnökként már járt nálunk 1983-ban. Ekkor Belgrád,
Bukarest érintésével érkezett Budapestre. Az elmúlt hat évben a világ
sokat változott és ezek közé tartozik az amerikai külpolitika már
élesen látja a Ceausescu rendszer emberi jogi sértéseit és így
napjainkban elképzelhetetlen volna, hogy egy amerikai államfő
látogatásával tüntesse ki a román fővárost. (folyt.)
1989. május 6., szombat
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|
|
|
|
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
|
|
|