Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 13.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Az MSZMP leninvárosi reformkörének platformja

"Nem értünk egyet a Politikai Bizottság azon állásfoglalásával, hogy a pártalapszervezetek továbbra is a munkahelyeken belül működjenek, és a jövőben megalakuló különböző pártoknak is biztosítani kell a munkahelyeken belüli politizálás lehetőségét. Ez csak anarchiához vezethet."
SZER:

Az ellenzék és a hatalom

"Fáradságos hete volt Bécsben Csengey Dénesnek, a Magyar Demokrata Fórum vezető tagjának. Az eredeti tervek szerint előbb Cseh Tamással akarta bemutatni a helyi közönségnek a Mélyrepülés című zenés kompozíció megzenésített szövegeit, de a gitáros - Cseh Tamás - hirtelen rosszulléte miatt politikai beszámolót volt kénytelen tartani az Auersperg Színház közönségének."

Munkásgyűlések a mecseki ércbányáknál - Az uránbányászok nem várták a vállalat megszüntetésének hírét (1. rész)

1989. május 2., kedd - A mecseki uránbányászok ezreit váratlanul érte vállalatuk megszüntetésének híre, amiről Horváth Ferenc ipari minisztériumi államtitkár vasárnapi tévé-nyilatkozatából értesültek. A vállalat vezetői ezért az ünnepek utáni első munkanapon, a kedd délutáni műszakváltáskor tartott munkásgyűléseken tájékoztatták a dolgozókat a sorsukat érintő kérdés hátteréről. A kollektívák nevében azt is megfogalmazták, hogy változatlanul alapvető feladatuknak tekintik az 1993-ig szóló magyar-szovjet uránegyezményben foglaltak teljesítését.

A vasárnapi TV-Híradóban a miniszteri tárca várományosa azt
mondta, hogy a vállalatot két-három év múlva felszámolják, mert
évente kettő és félmilliárd forintos állami támogatásra szorul. Az
uránbányászok már rég sürgetik ugyan a jövőjükre vonatkozó
tájékoztatást, most mégis váratlanul érte őket a hír. a kormányzati
döntést ugyanis az év második felére várták, s tudomásuk szerint
annak előkészítése során mérlegelik a vállalatnak a hazai
energiatermelésben, környezete gazdasági életében betöltött
szerepét, működésének népgazdasági előnyeit, kiegészítő
tevékenységének jelentőségét is, nemcsak az állami támogatások
szükségszerű csökkentését.

    A munkásgyűléseken elhangzott tájékoztatójukban a vállalat
vezetői hangsúlyozták, hogy korainak és váratlannak tartják az
államtitkár kijelentését, amíg a kormány meg nem hozta döntését az
ügyben. Azt is elmondták, hogy a bányaművelés mélyülésével, az
ércesedési viszonyok romlásával összefüggő gondok, valamint az
infláció, az adórendszer és a világpiaci árcsökkenés okozta külső
körülmények kedvezőtlen hatásai ellenére a mecseki ércbányászat
javította hatékonysági mutatóit, amelyek nemzetközi
összehasonlításban is megállják a helyüket. Hangoztatták továbbá,
hogy a két és félmilliárdos támogatást ugyan nem szünteti meg, de
számottevően ellensúlyozza a vállalat dollárt kiváltó tevékenysége
és a Paksi Atomerőmű által befizetett különbözeti termelői forgalmi
adónak az uránbánya vállalatra jutó hányada.

    Varga Mihály, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója
az MTI munkatársának elmondta, hogy az ércbányászat eszközeit nem
könnyű a termékszerkezet-váltás szellemében más célra
átcsoportosítani, de a vállalkozási tevékenységüket már eddig is
bővíteni igyekeztek, szorgalmazzák műszaki-fejlesztési eredményeik
szélesebb körű hasznosítását. (folyt.köv.)


1989. május 2., kedd 19:02


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD