|
|
 |
|
 |
Tanjug a romániai nemzetiségekről
|
Bukarest, 1989. április 29. szombat (Tanjug) - Egy olyan államtól, amely saját nemzetének létezését fenyegeti - eképpen jellemezték Romániát egy híressé vált, hat ellenzéki által Nicolae Ceausescu román államfőhöz címzett levélben - nehezen várható el, hogy több megértést tanúsítson a területén élő más nemzetiségek tagjai iránt - írja a romániai nemzetiségek helyzetéről szóló szombati elemzésében a Tanjug jugoszláv hírügynökség bukaresti tudósítója.
A Tanjug munkatársa hangsúlyozza, hogy az idézett levélben
leginkább a német és magyar nemzetiség helyzetét említik fel, ami
viszont nem azt jelenti, hogy a Romániában élő szerbek, szlovének,
horvátok, vagy macedónok jobb helyzetben lennének. Mi több - húzza
alá a tudósító -, ami most a német és a magyar kisebbséggel
történik, az már évtizedekkel ezelőtt megtörtént a szerbekkel és más
nemzetiségiekkel.
Az újságíró megállapítja: a világ közvéleménye sokáig nem
mutatott érdeklődést aziránt, hogy a romániai nemzetiségi
kisebbségek emberi jogait megkülönböztetett figyelemmel kísérje.
Európában is csak az utóbbi időben szólnak az emberi jogok romániai
megsértése ellen. Az ENSZ emberi jogi bizottsága nemrégiben úgy
határozott, hogy különleges meghatalmazású személyt küld
ténymegállapító útra Romániába. Az Európai Parlament és az EK számos
tagországa pedig azóta nem tekint jóindulattal Romániára, hogy
ismertté vált számukra a román nacionalizmus erősödése, amely a
nemzeti kisebbségek erőszakos beolvasztásában és jogaik figyelmen
kívül hagyásában is megmutatkozik.
A Tanjug munkatársa leírja a kisebbségek ,,természetes,,
asszimilációjának egyik lehetséges módját. Például nemzetiségi
nyelvű általános iskolai osztályok létrehozásánál feltételül szabták
a hatóságok, hogy minimum hét tanuló legyen egy faluban. Mivel
azonban a fiatal családok a városokban keresnek munkalehetőséget, a
falvak fokozatosan ,,elöregednek,, és a nemzetiségi iskolákat
bezárják. Így az anyanyelv joga csak névleg létezik - hangsúlyozza
elemzésében a Tanjug jugoszláv hírügynökség bukaresti tudósítója.
+++
1989. április 29., szombat 10:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|