|
|
 |
|
 |
Európai Közösség, Kelet-Európa, Románia (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. április 25. kedd (MTI-tud.) - Széles körű visszhangja volt a közösség tagállamainak sajtójában az európai közösség miniszteri tanácsa által Kelet-Európával és Romániával kapcsolatban kidolgozott hétfői állásfoglalásnak.
Brüsszelben a Le Soir címében azt emeli ki, hogy a közösség
támogatni fogja a peresztrojkát a gazdasági egyezmények révén. A lap
értékelése szerint megszületett a közösség első koherens
állásfoglalása a Kelettel kapcsolatban. Ebben fontos szerepet
játszott a belga diplomácia, Tindemans külügyminiszter tavaly július
óta sürgette a közösségi fórumokon, hogy az EGK és a KGST közös
nyilatkozata nyomán a tizenkettek hangolják össze a szocialista
országokkal kapcsolatos politikájukat. A miniszterek azonnal
alkalmazták a közös elveket, amikor Romániával, az emberi jogok
semmibe vétele miatt felfüggesztették az új egyezményről kötött
tárgyalásokat, Lengyelországgal kapcsolatban pedig jelezték, hogy
olyan széles körű lehetőségeket kívánnak számára biztosítani a most
kidolgozás alatt álló egyezményben, mint aminőket a Magyarországgal
kötött megállapodás tartalmaz.
A La Libre Belgique a Románia ellen hozott szankciót emeli ki,
és idézi a Népszabadságból Péter János nyilatkozatát a Corneliu
Manescut fenyegető életveszélyről. A lap felteszi a kérdést, lesz-e
hatása az EGK által gyakorolt nyomásnak. Ceausescu nem szokta
figyelembe venni a nemzetközi felháborodást belpolitikai
intézkedéseinél. Mivel Románia idén befejezi adósságainak
visszafizetését, ez - állampolgárainak még nagyobb nyomorúságára -
megóvja az EGK vele szemben hozott késői intézkedésének hatásától,
vélekedik a keresztény napilap.
A brit sajtóban a ,,furkósbot és mézesmadzag,, kifejezés tűnik
fel a leggyakrabban. A The Guardian címben, a The Financial Times a
szövegben alkalmazza a közösség politikájának jellemzésére. A The
Guardian szerint a közösség célja ösztönözni a demokrácia irányába
tartó mozgást Kelet-Európában és elősegíteni az Európa két része
közötti szorosabb kapcsolatokat. Ugyanakkor a közösség
befagyasztotta kapcsolatait Romániával, egyértelműen jelezve, hogy
helyteleníti azt, ami az emberi jogok tekintetében történik ebben az
országban. A lengyelországi politikai megegyezés nyomán viszont a
miniszterek azt mondták, készek nagyobb lehetőségeket biztosítani a
lengyel export számára a közösségben. (folyt.)
1989. április 25., kedd 00:00
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|