|
|
|
|
Romániai falvak - francia védnökségi mozgalom
|
Párizs, 1989. április 19. szerda (MTI-tud) - A lerombolásra ítélt romániai falvak közül 17 már francia helységek védnökségére talált és további hatvan francia község és város jelentkezett romániai falvak pártfogójának. Párizsban szerdán sajtóértekezleten vonták meg a fenyegetett romániai falvak védelmére indított társadalmi mozgalom első mérlegét.
A sajtóértekezleten Bernard Stasi, a Testvérvárosok Világszövetségének alelnöke felajánlotta a szövetség támogatását az akcióhoz, Epernay város tanácsa pedig, amelynek o a polgármestere, éppen kedden határozta el, hogy részt vesz a mozgalomban. Több más francia község polgármestere is beszámolt arról, milyen konkrét lépésekkel igyekeznek támogatni azt a romániai falut, ami felett védnökséget vállaltak. Az Építészek és Mérnökök Francia Szövetsége kedden levelet intézett Ceausescu román elnökhöz és felajánlotta részvételét a lerombolással fenyegetett falvak felújításában, korszerűsítésében. Máig már mintegy húsz francia politikai és humanitárius szervezet vesz reszt a belga falvak által kezdeményezett védnökségi mozgalomban. Köztük van a Szocialista, a Köztársasági Párt, a chiracista RPR és a Zöldek. Késő délután petíciót vittek Románia párizsi nagykövetségére Doina Cornea kolozsvári francia tanárnő és 28 társa védelmében, akik Ceausescu elnökhöz írt levelükben tiltakoztak a ,,területrendezési program,, ellen. A petíciót 22 ezren írták alá, köztük olyan neves politikusok, mint Chirac és Barre volt miniszterelnök, Laurent Fabius, a Nemzetgyűlés elnöke, Pierre Mehaignerie, a Szociális Demokrata Centrum (CDS) elnöke, továbbá számos ismert művész is. +++
1989. április 19., szerda 19:42
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|