|
|
|
|
Románia: Nagy Nemzetgyűlés
|
Oltványi Ottó, az MTI tudósítója jelenti:
Bukarest, 1989. április 17. hétfő (MTI-tud) - A román Nagy Nemzetgyűlés, a parlament hétfői ülésén Manea Manescunak, az Államtanács alelnökének javaslatára határozatban fejezte ki elismerését azért, hogy Románia visszafizette adósságait.
Az ülésen Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke rövid felszólalásában hangsúlyozta: az adósság visszafizetése nemcsak gazdasági, hanem politikai eredmény is. A nagy Nemzetgyűlés tavaszi ülésszakának első munkanapján a képviselők tárgyaltak az idei tervekről, a mult évi gazdasági-pénzügyi eredményekről. Constantin Dascalescu miniszterelnök a két napirendi pont előadója bejelentette: 1989. első negyedévének eredményei kedvezőek, három hónap alatt az ipari termelés 7,6 a beruházás pedig 14 százalékkal növekedett az előző év hasonló időszakához képest. Közölte még: a külkereskedelmi mérleg első negyedévi alakulása is kedvező. Tárgyalt a Nagy Nemzetgyülés a területrendezésről is. Az erről szóló jelentés előterjesztője, Gheorghe Pana, a néptanácsok kérdéseivel foglalkozó bizottság elnöke bejelentette: ma Romániában 40 megye, 265 municipium és város, valamint 2359 község van. A városok között 28 olyan település van, amelyet agráripari központoknak nyilvánítottak. A falvak számáról és helyzetéről, jövőbeni alakulásukról nem szólt. Bírálta, hogy a korábbi években a községek területén kívül is engedélyeztek építkezéseket, s most ,,ezeket a hibákat helyre kell hozni,,. A Nagy Nemzetgyűlés kedden folytatja ülését és a napirendi pontok között szerepel annak a törvénytervezetnek a megtárgyalása és elfogadása, amely szerint rendeletbe iktatják a külföldi hitelek felvételének tilalmát.+++
1989. április 17., hétfő 21:11
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|