|
|
|
|
Az emberi jogi szimpózium - Wallenberg
|
1989. április 16., vasárnap - Raoul Wallenbergről emlékeztek meg vasárnap délután az amerikai Raoul Wallenberg Bizottság Budapesten tartott emberi jogi szimpóziumán. A volt svéd diplomata második világháborús hőstetteinek példamutató értéke van a mai ember számára is - ezt állapította meg többi között hallgatóságához intézett beszédében Steny Hoyer amerikai demokratapárti képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, aki öt amerikai képviselő társaságában négy napig tartózkodik hazánkban.
Steny Hoyer az emberi jogok kelet-európai helyzetére utalva hangsúlyozta azoknak a személyeknek a fontos szerepét, akik az emberi méltóság jegyében emelik fel szavukat. A csehszlovák Vaclav Havel, a romániai Doina Cornea, a lengyel szakszervezeti vezető Walesa nevét említette. Az amerikai törvényhozó ezek után elismerésre méltónak mondta a magyarok tevékenységét a romániai menekültek megsegítésében. A Bécsben legutóbb aláírt emberi jogi dokumentum szelleméhez és betűjének megfelelőnek tartotta a Szovjetunióból kivándorló zsidók számának növekedését is. Steny Hoyer változatlanul érvényesnek mondta a Wallenberg Bizottságnak azt az igényét, hogy a szovjet hatóságok tisztázzák, mi történt valójában Wallenberggel. A szimpóziumon beszédet mondott Per Anger volt svéd nagykövet, Wallenberg személyes ismerőse, barátja. A volt diplomata a nyugati világ szemére vetette, hogy mennyire érzéketlenek voltak annakidején a zsidók tragédiája iránt. Kijelentette: amikor Wallenberg Budapestre érkezett 1944 júliusában, akkor már négyszázezer magyar zsidót megöltek. Az egész világ szemet hunyt és lényegében semmit sem tettek a zsidók legelemibb emberi jogának érvényesítéséért. Wallenberg szelleme mindaddig élni fog, amíg a világban üldöztetések és kisebbségek elnyomása zajlik - mondta volt diplomata. A tanácskozás magyar résztvevői közül Földesi Tamás, az ELTE Jogi Karának dékánja, filozófus egyetemi tanár hangoztatta, hogy csak egyféle egyetemes, emberi jog létezik. Nincs külön polgári és szocialista emberi jog. Kardos Gábor egyetemi adjunktus, az ELTE Jogi Kara nemzetközi tanszékének vezetője előadásában kiemelte annak jelentőségét, hogy Magyarország 1988 decemberében csatlakozott az ENSZ emberi jogi csoportjához. (MTI)
1989. április 16., vasárnap 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Vegyészmérnök jeligére az alábbi kérdést szeretném föltenni. Valahogy én is szeretnék hozzájárulni annyi kérdésözön hangzik el, hogy hogyan lehetne megjavítani a magyar gazdaságot. Hát elsősorban az én nézetem szerint valamiképpen a megtermelt érték, mégpedig az eladható érték növelésére volna szükség. Muzeális értékű vagy állapotú gyáraink pillanatnyilag 80 %-ában erre alkalmatlanok, eladhatatlanok a termékeink. Javasolom, hogy külfüldi tőkések Magyarországon alakítsanak vállalatokat, hozzanak menedzsereket, 100 %-os külföldi tőkévjel És minél több volna ezekből, annál több eladható árunk lenne az országnak, legalábbis az áru egy része, és azonkivül a munkásságot foglalkoztatnák. Ugyanakkor a menedzserek tapasztalatokkal is rendelkeznének. megteremtődne az a korszerű gyáripar, amire csak a külföldi tőkés és a külföldi menedzser képes. Ne most ennek a megvalósítására leginkább a szabaddemokraták, a jogászok, és a jogállam segítségével kialakított valamiféle: törvényrendszer megvalósítását tartanám a leghelyesebbnek. Kíváncsi volnék a véleményemre, tehát 100 %-os külföldi tőkés; vállalatok minnél nagyobb számú megjelenéséének a lehetőségére Vadász János úr szíveskedne a hallgatók üzenetében válaszolni hogy az mennyire..."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|