|
|
 |
|
 |
Vita Bős-Nagymarosról
|
München, 1989. május 4. (SZER, Magyar híradó) - A miniszterelnök is
részt vett a kormány mellett működő tanácsadó testület
értekezletén, ahol a bős-nagymarosi vízlépcsőről esett szó.
Meghallgatták a Duna Kör szakértőinek a véleményét is, és Medgyessy
Péter miniszterelnök-helyettes bejelentette: elhalasztják a
kiegészítő szerződések aláírását Csehszlovákiával.
Nagy András most az MSZMP budapesti reformszárnyának tegnapi
találkozójáról tudósít, ahová a Duna Kör szintén hivatalos volt:
- Politikai kérdéssé vált a nagyberuházások, elsősorban a bős-
nagymarosi vízlépcső ügye - szögezi le az MSZMP budapesti
reformkörének tegnap este hozott határozata. Hogy a megállapítás
mennyire igaz, az eddigi kormánytaktika milyen politikai
következményeket ígért, azt legvilágosabban maga a tegnapi
rendezvény mutatja. A talán legismertebb reform kommunista kör -
drámai módon szembehelyezkedve mindennemű centralista hagyománnyal
és párt etikettel - közös összejövetelt tartott a vízlépcső ellen
évek óta elszánt harcot folytató Duna Körrel. Ez már magában is
figyelemre méltó lenne, hiszen az felső pártvezetés a Duna Kör és
más környezetvédő csoportok tagjait még ma sem sorolja a jó
társutasnak ígérkező személyek közé.
Különösen azok után nem, hogy Grósz Károly május elsején megint
egyszer hitet tett a vízlépcső megépítése mellett. A budapesti
reformkör mindenesetre a környezetvédők - s mindenekelőtt a tegnapi
vitában főszerepet játszó Vargha János érvelését találta
meggyőzőnek.
Többségi határozatot hozott, melyben felszólítja a kormányt: ne
várja meg a népszavazást, hanem haladéktalanul állítsa le a
nagymarosi építkezést. Ellenkező esetben olyan társadalmi és
politikai fejlemények várhatók, melyek a mostani kormány egész
stabilizációs törekvését fenyegetik felborulással.
Szép számban voltak azonban, akik szerint a stabilizáció már amúgy
meghiúsult. Es nem egyszerűen Nagymaros leállítására, hanem rövid
úton, azonnali lemondásra akarták felszólítani a kormányt.
Véleményük szerint - ahogy azt Szabó Zoltán matematikus előadta - a
Németh- és a megelőző Grósz-kormánnyal inkább csak a formák, nem
pedig a tartalmak változtak. A mostani kormány változatlanul
sztálini nyomvonalat követi, a gazdasági racionalitást pillanatnyi
politikai igényeknek veti alá, nem képes ellenállni az elavult
gazdaságszerkezettel összenőtt lobbyk követelőzésének és a
fogyasztók mind elviselhetetlenebb megterhelésével igyekszik a
kedvükben járni.
Ezt a javaslatot azonban az óvatosabb többség elvetette. Lényegében
azzal az érveléssel, hogy a Németh-kormány bukása után alighanem
valami még rosszabb jönne. Ennek ellenére könnyen meglehet, hogy a
reform kommunisták tegnapi összejövetele és határozata valami eddig
nem tapasztaltnak és újnak a kiindulópontja lesz.
Nem mintha önmagában az, hogy kommunisták a vízlépcső ellen
foglalnak állást, teljesen ismeretlen lett volna a múltban.
Megtette ezt már a KISZ, megtették egyes alapszervezetek, vagy - az
Új Márciusi Front kerülőjével - akár egyes felsőbb pártvezetők is.
A most szerveződő kommunista reformkörök azonban minden jel szerint
jóval többet jelentenek az ilyen eseti elhajlásoknál.
A baloldali reformkörök részvétele a demokraták népligeti majálisán
- és mindjárt ezután ez a tegnapi találkozó - arra kell,
figyelmeztesse a hatalmi elitet és legfelsőbb pártvezetést, hogy a
bázisuk immár nem egyszerűen kritikus és elégedetlen velük szemben,
hanem új utakat keres. +++
1989. május 4., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|