|
|
 |
|
 |
A brit fehérkönyv
|
London, 1989. május 3. (BBC, Panoráma) - Ha a NATO-n belül sikerül
kompromisszumra jutni ez ügyben, Kohl kancellárnak tekintetbe kell
majd vennie az ellentétes álláspontot, melyet egyebek között a brit
kormány képvisel, mely tegnap tette közzé évi védelmi programját,
az úgynevezett fehérkönyvet.
Mint várható volt a program fő üzenete, hogy Nagy-Britannia
továbbra is szilárd védelmi politikát folytat. Nick Charles
hírmagyarázata, melyet munkatársunk ismertet, egyebek között
rámutat arra, hogy az idei fehér könyv éppúgy szól a NATO-
szövetségesekhez, mint Nagy-Britannia polgáraihoz.
A fehér könyvet ismertető George Younger honvédelmi miniszter
tegnapi beszéde semmivel sem utalt arra, hogy Nagy Britannia
módosítani szándékozná álláspontját a rövid hatótávolságú
atomrakéták korszerűsítéséről folyó NATO-vitában. Kifejezte ugyan
meggyőződését, hogy a hónap végén esedékes NATO-csúcsértekezlet
előtt kompromisszumra jutnak ebben a kérdésben, hangoztatta
azonban, hogy Nagy-Britannia a rakéták korszerűsítését óhajtja -,
ami köztudomásúan ellentétben áll Nyugat-Németországnak azzal a
törekvésével, hogy a NATO mielőbb kezdjen tárgyalásokat a
Szovjetunióval ennek a fegyverrendszernek a korlátozásáról.
Nemcsak ebben az ügyben domborította ki a honvédelmi miniszter
Nagy-Britannia szilárd álláspontját, hanem általában véve a
leszerelési tárgyalások kérdéskörében is -, mondván, hogy a NATO-
nak el kellene kerülnie a gorbacsovi propaganda-offenzíva csapdáit,
hiszen Gorbacsov végeredményben a Szovjetunió, nem pedig a Nyugat
érdekeit tartja szem előtt.
A jelek szerint a kemény londoni álláspont mindinkább eltér a NATO
más tagállamainak körében tapasztalható hangulattól. Úgy tűnik,
hogy még a rövid hatótávolságú rakéták kérdésben Londonnal
egyetértő Washington is igyekszik rugalmasabb lenni.
A védelmi program egyébként bejelenti, hogy a tervek szerint az
idén több mint 20 milliárd fontra emelik a katonai kiadásokat, ami
a NATO-n belül a legnagyobb ilyen célra előirányozott összegek közé
tartozik. Ugyanakkor viszont a NATO más tagállamaiban a védelmi
kiadások csökkentését vették tervbe. Igaz ugyan, hogy az Egyesült
Államokat, Franciaországot és Kanadát elsősorban költségvetési
megfontolások vezérlik, ám úgy tűnik figyelembe veszik a
közvéleményt is, amely nem tartja bölcs cselekedetnek, hogy nagy
összegeket fordítsanak olyan veszéllyel szembeni védekezésre, amely
sokak szerint egyáltalán nem is létezik.
A mai lapok fő témái közé tartozik a honvédelmi program, és több
hírmagyarázat is felhívja a figyelmet az idei fehérkönyv több,
kettős céljaira.
A Daily Telegraph szokatlan dokumentumnak minősíti az idei
fehérkönyvet. Mint írja: a védelmi programmal általában a hazai
közvélemény előtt igyekeznek igazolni azokat a kiadásokat,
amelyeket katonai célokra fordítanak. A tegnap ismertetett program
azonban inkább a külföldnek - a baráti, nem baráti és a két
kategória között ingadozó országoknak szól.
A barátokat, vagyis az Egyesült Államokat és a NATO más úgymond
keményebb tagjait arról igyekszik meggyőzni, hogy Nagy-Britannia
továbbra is szilárd védelmi politikát folytat -, vagyis nem fognak
rajta Gorbacsov puhítási kísérletei. A Szovjetunióhoz intézi a
legkeményebb üzenetet - jelezve, hogy a szavak helyett tetteket
vár.
A két kategória közé tartozó államokkal - mindenekelőtt Nyugat-
Németországgal - pedig azt igyekszik közölni a fehérkönyv, hogy nem
számíthatnak a brit álláspontok módosítására.
A Times kissé másként látja a tegnap ismertetett programot. Mint
írja: a fehérkönyvvel egykor arról igyekeztek meggyőzni a
választópolgárokat, hogy a kormány nagyon sokat tesz védelmük
érdekében, most azonban a program mintha azt sugallná, hogy a
kormány nem tesz túl sokat.
Abban viszont a Times-hírmagyarázat egyetért a Daily Telegraph-fal,
hogy az idei fehérkönyv legalább annyira szól Nyugat-
Németországnak, mint a brit állampolgároknak. +++
1989. május 3., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|