|
|
 |
|
 |
NATO-értekezlet
|
München, 1989. április 19. (SZER, Panoráma) - Brüsszelben ma
kezdődött a NATO nukleáris tervező csoportjának kétnapos
értekezlete a rövid hatótávolságú atomfegyver-rendszerek
korszerűsítéséről. Ezzel egy időben jelent meg egy honvédelemmel
foglalkozó független szervezet jelentése, amely élesen bírálja a
NATO-terveket.
A BBC védelmi szakértője, Jonathan Markis(?) egy független védelmi
kérdésekkel foglalkozó szervezet, a Brit-Amerikai Biztonsági
Tájékoztató Tanács igazgatójával beszélgetett a jelentésben
foglaltakról. Az érem másik oldala gyanánt pedig a Financial Times
védelmi tudósítója tájékoztat a brüsszeli értekezlet anyagáról.
- Az utóbbi években Nyugat-Európában szembeszökően megnőtt a száma
azoknak, akik honvédelmi kérdésekhez hozzászólnak. Az atomfegyverek
korszerűsítését célzó tervek a 70-es években felbolydították a
közvéleményt. Több atomfegyver-ellenes mozgalom formálódott, sőt
honvédelmi kérdésekben illetékes független agytrösztök is
alakultak. Ezek nemegyszer élesen szembehelyezkedtek a NATO
véleményével.
Az egyik ilyen nemrég, vagy két éve alakult agytröszt a londoni és
washingtoni székhelyű Brit-Amerikai Biztonsági Tájékoztató Tanács
igazgatója, Dan Ples(?) az angliai atomellenes mozgalom veteránja,
a kampány a nukleáris leszerelésért, angol rövidítéssel SIENDI(?)
tagja.
A Brit-Amerikai Biztonsági Tájékoztató Tanács most adott ki egy
jelentést, amelyben a szovjet harctéri atomfegyverek
korszerűsítésének fényében foglalkozik a NATO korszerűsítési
terveivel. Itt a rövid hatótávolságú, vagyis maximálisan 500
kilométeres körzetben működő rakétákról van szó, amelyeket az
Észak-atlanti Szövetség korszerűbb és bonyolultabb atomfegyver-
rendszerekkel akar felváltani.
Dan Ples, a Biztonsági Tájékoztató Tanács igazgatója azon a
véleményen van, hogy a NATO nem jó irányban halad. A rövid
hatótávolságú atomfegyverek korszerűsítésének csak akkor van
értelme, ha elfogadjuk, hogy, a konvencionális fegyverekkel vívott
háborúban vesztésre álló fél korlátozott atomháborút fog kezdeni.
Ha viszont a kelet-nyugati konfrontáció eszméjén túllépve Európa
demilitarizálására törekszünk, akkor az atomfegyver modernizálásnak
nincs értelme - állítja Dan Ples.
A jelen pillanatban a szovjet rövid hatótávolságú atomrakéták száma
jóval nagyobb a hasonló NATO-rakétákénál, NATO-parancsnokok és
egyes politikusok, mint például Margaret Thatcher, azt állítják,
hogy a Szovjetunió nagy iramban folytatja atomfegyverei
korszerűsítését. A NATO ennek értelmében kiselejtezi az
elöregedőben lévő Lance-rakétarendszert, és valószínűleg kettős
indítású rakétarendszerrel váltja ezt fel. Ezzel pedig - Dan Ples
szerint - a NATO nukleáris ütőképessége jóval nagyobb mértékben
növekszik, mint amit a szovjet nukleáris korszerűsítés indokol.
Hiszen az oroszok legfőbb modernizációs fegyverét, az SS-23-as
rakétát a közép hatótávolságú atomfegyver-egyezmény értelmében
befagyasztották. Az újabb SS-21-es rakéták hatótávolsága pedig csak
100 kilométer.
A NATO viszont - a korszerűsítésnek hála - kétszer annyi
rakétakilövő-berendezéssel rendelkezik majd a középső fronton, mint
az oroszok, nem is beszélve az új, hosszabb hatótávolságú
rakétarendszerről. Tehát ez olyan, mintha a NATO minden két kézi
puskát egy géppuskával váltana fel - mondta Dan Ples a Brit-
Amerikai Biztonsági Tájékoztató Tanács igazgatója, a BBC honvédelmi
tudósítójával folytatott beszélgetésben.
A mai Financial Times honvédelmi tudósítója egészen más híreket
hozott a szovjet fegyverkorszerűsítésről.
A NATO úgynevezett nukleáris tervező csoportja Brüsszelben kétnapos
értekezleten foglalkozik a szovjet magatartással, amelynek lényege
az amerikaiak szerint az, hogy miközben az oroszok támadják a NATO
korszerűsítési terveit, sőt azt rebesgetik, hogy e modernizáció
lehetetlenné teszi a bécsi hagyományos fegyverzetcsökkentési
tárgyalások folytatását, aközben a Szovjetunióban rendületlenül
folyik az atomfegyver arzenál korszerűsítése,
Erről a mai és holnapi brüsszeli NATO-értekezleten az amerikaiak
bizonyítékokat fognak előterjeszteni. E bizonyítékok várhatólag -
demonstrálják majd, hogy a Szovjetunió meggyorsította nyugati
Lance-rakéta megfelelőjének tekintett SS-21-sek telepítését, a
Közép-Európában telepített Skad-rakétákon javította az irányító és
az indítórendszert és fokozta az atombombák szállítására alkalmas
repülőgépek harci erejét.
- A Financial Times védelmi ügyekkel foglalkozó tudósítója a
brüsszeli NATQ-értekezletről, azt megelőzően pedig egy független
angol-amerikai szervezet ellenvéleményét, ismertettük a NATO
atomfegyver-korszerűsítési terveiről. +++
1989. április 19., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|