|
|
 |
|
 |
Válaszok a hallgatóknak - 1. folyt.
|
Az iparban még rosszabb a helyzet. Ha elosztjuk hazánk teljes
energiafogyasztását az ország teljes termelésével, úgy 49,5
megajoulet kapunk 1 dollárnyi termelésere. Ez a nyugat-európai vagy
japán fogyasztás ötszöröse. Ebből világos, hogy nem új erőművekre
van szükség, elvégre a meglévők háromnegyedét le lehetne állítani,
ha iparunk és társadalmunk felzárkózna Nyugat-Európához.
- Hogyan áll az árvízvédelemnek a kérdése?
- A vízügyisek úgy érvelnek, hogyha megépítjük ezt a két nagy
fürdőkádat, a bősi meg a nagymarosi tárolókat, úgy árvíz előtt,
azokat kiüríthetjük, s így amikor olvad a hó az Alpokban, akkor lesz
egy nagy biztonsági tartályunk, ami megvédi Budapestet.
Most nézzük a számokat. Tegyük fel, hogy 5 ezer köbméter hólé
érkezik a tárolóba másodpercenként, s abból 4 ezret engedünk tovább.
Így, ha 200 millió köbméternyi a hely a fürdőkádakban, úgy az 55 óra
alatt fogy el. Ezért a harmadik nap reggelén mégiscsak tovább kell
engednünk a teljes 5 ezer köbméteres vízfolyást, viszont, ha ekkor
történik gátszakadás, akkor a Duna 10 emelet magasból rohan majd, s
200 millió köbméterrel több vizet zúdít majd városainkra.
A Magyar Tudományos Akadémia szerint: - "A terv megvalósulása
veszélybe sodorhatja Győr város létét". Nem kell vízügyi szakértőnek
lenni ahhoz, hogy érzékeljük a veszélyességét két ilyen óriási
víztömegnek Győr és Budapest felett. Ha Visegrádtól Győrig
visszaduzzasztják a Dunát úgy, hogy annak állandó vízszintje
magasabb lesz, mint ahol most árvízveszély miatt félreverik a
harangokat, az nem a biztonságot növeli.
Végül azt is tudjuk, hogy a gátakat nemcsak az árvíz, de
jégtorlódás, földrengés, vagy bombatámadás is átszakíthatja.
Egyszóval a vízgát nem csökkenti, hanem növeli az árvízveszélyt.
- Lipták Béla professzor véleményét hallották. +++
1989. május 3., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|