Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 12.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Tiltakozunk a nyugdíjkorhatár emelése ellen

"KISZ Balassagyarmat Városi Bizottsága a DEMISZ Nógrád megyei tagszervezete "
Deutschlandfunk:

Magyar-NDK kapcsolatok

"A vártnál gyorsabban következett be az amitől a keletnémet rezsim tartott, de amiben mások reménykedtek. Magyarországnak a politikai kultúrához visszatérése által lehetővé vált a keletnémetek számára a szökés abból az NDK-ból, amely az utazások és áttelepülések megkönnyítése ellenére is megőrizte börtön-jellegét. Négy keletnémet polgárnak sikerült átszöknie a jugoszláv-magyar határon. A menekültek szerint a magyar határőrök tudtával lépték át illegálisan a mamgyar határt. Amikor azok észrevették a menekülőket, nem lőttek, hanem hagyták őket továbbmenni."

Hallgatóé a szó

Hallgatóé a szó SZER
--------------- München, 1989. május 12.

    Jó napot kívánok
Szabad Európa RádiÓ?

    - Igen.

    - Egy pár soros levelet szeretnék (...) felolvasni.

    - Hallgatom önt, tessék.

    - Hát ez a levél Erdélyből jött és (...) így kezdődik, hogy:
rendszeres hallgatója vagyok a Szabad Európa Rádió műsorainak és
különös figyelmet szentelek a Hallgatóké a szó című, az Ön által
szerkesztett (...) félórai műsornak. Csak dícsérő jelzővel
illethetetem ezt a nagyszerű kezdeményezést, hogy mi, a hallgatók
segíthetünk az önök nemes és mindent elismerést érdemlő munkájába.
Ezért volna egy észrevételem és javaslatom a magyar nyelvű adással
kapcsolatban, amely úgy gondolom másokat is érinthet, mivel
Erdélyben is nagy népszerűségnek örvend.

    Mi erdélyiek, kiket számtalan és eltéphetetlen szál fűz
szülőföldünkhöz, magyarul jobban értők és beszélők vagyunk, mint
románul, kérem, ha lehet, úgy a napi hírekben, mint a többi
műsoraikban nagyobb terjedelemmel foglalkoznának a romániai, azaz az
erdélyi problémákkal, és ha mód van arra, hogy a románul elhangzó
műsorok némelyikéből, melyek érdeklődésre tarthatnak számot a magyar
hallgatók körében is, úgy átvennének bizonyos híreket. Gondolok itt
főleg az úgynevezett Actualitate Romanesca című műsorra, továbbá a
kolozsvári Cornea tanárnőt ért sérelmekre, valamint a kondukátorhoz
írt volt magas rangú pártfunkcionáriusok nyílt levelére, és nem
utolsó sorban a falurombolással kapcsolatos kérdésekre. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 1. folyt.

Ezekkel a problémákkal állandóan foglalkozik a román nyelvű
műsoruk. Bizonyára kérésemet megértik a magyar hallgatók, már csak
azért is, mivel a Magyar Rádió és Televízió is elérkezettnek találta
az időt, hogy a háttérbe szorult, de egyáltalán nem mostoha testvér
sorsával és jövőjével foglalkozzon. És egyben nem árt, ha a magyar
hallgatók is jobban és közelebbről értesülnek az Erdélyt lesújtó
helyzetről. - Ennyi volt a levél tartalma.

    - Halló, tessék


    - Szabad Európa?

    - Jó napot kívánok, Elzner Jánosnak hívnak.

    - Üdvözlöm, Szép Zoltán vagyok.

    - Szeretném tudni, hogy tudnék-e valakivel beszélni a nagymarosi
vízerőműnek az ügyében.

    - Hát, ha velem beéri, akkor velem tud.

    - Hát kérem szépen, én hallgatom rendszeresen, a feleségem is az
önök rádióját - és sokszor nagy élvezettel. Na most kérem hallottunk
egy pár híradást a nagymarosi vízerőműről, amiről - a jelenlegi
erőműről - énnekem fogalmam sincsen, mert nem ismerem ennek a
technikai részleteit, de még nagy vonalakban sem, úgyhogy, hogy hogy
akar kinézni. Közöltek valamit, éspedig azt, hogy annak idején a
Mosonyi professzor úr ezt tervezte, ezt az erőművet. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Hallgatóé a szó - 2. folyt.

- Nem egészen ezt, hanem nagyjából...

- Na kérem, épp ezt akarom, ha ezt megengedi elmondanám, hogy
szó sincs róla, hogy a Mosonyi Emil ezt tervezte volna, mert egészen
más dolog volt. Annak a tervezésében kérem én részt vettem ezen a -
mondjuk - jogon szólok egy szót, ha lehet.

    - Nagyon örülök neki, tessék mondani.

    - Kérem szépen én a Vízügyi Tervező Iroda alkalmazottja voltam
annak idején, 58-59-ben, miután engem más állásaimból az 56 miatt
kirúgtak, odakerültem a VIZITERV-hez és a villamos osztálynak a
vezetője voltam egy ideig. Mint ilyen, a nagymarosi erőműnek a
(...)terveivel foglalkoztam, az Emil bácsi akkor már szintén nem
volt a VIZITERV-nél, mert őt is kirúgták ugyancsak az 56 miatt, és ő
mint külső szakértő állt a rendelkezésünkre.

    Na most kérem szépen ez egy egész más erőmű volt, egy egyszerű
dolog lett volna ehhez képest: a Duna elzárul a körökbe - körülbelül
azon a helyen, ahol most tervezik ezt a víztározót elzáró gátat - és
körülbelül 100 és 200 megawatt közti teljesítményt szolgáltatott
volna. Ez lett volna a terv. A csúcslejáratás pedig az, hogy a
nagymarosi oldalon lévő Szent György vagy Szent Mihály hegy, mostmár
nem tudom hogy hívják, tetején van egy ilyen (...)szerűség, oda lett
volna a víz felszívattyúzva és a csúcsidőben pedig visszaengedve. Ez
lett volna a csúcsrajáratás.

    Nem a Gerő Ernő állította le az egészet, mert Gerő, amikor ezt
leállították Magyarországon, már nem is volt ott régen. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Hallgatóé a szó - 3. folyt.

A Gerő Ernő kérem szépen 56-ban, mint ezt ön is nagyon jól
tudja, eltűnt a fenébe, és az oroszok állították le azzal az
indokkal, hogy nem érdemes csinálni - nem is érdemes természetesen -
mert az olaj - akkor volt az ő favoritjuk az olajtüzelésű erőmű -
sokkal gazdaságosabb, és ők is nagyon ráfaragtak a Kujbisevvel. Ez
volt az oroszok álláspontja, és ezzel a Vízügyi Igazgatóság, akinek
akkor akkor a Zigler volt az igazgatója, leállította az egész
tervezést, miután engem megint kirúgtak az állásomból és...

    - Ennek kapcsán rúgták ki?

    - Nem ennek kapcsán kérem szépen, én egy nagyon kis valaki
voltam, hanem a káderlapom az egy (...) szörnyűség volt.

    - És akkor mindig kirúgták?

    - Mindig, örökké engem mindenhonnan, kétlábbal kirúgtak.

    - Ön műszaki értelmiségi volt Magyarországon?

    - Igen kérem az bátorkodtam lenni.

    - Na most azt mondja akkor még meg, ha erről a témáról volt
szíves bennünket tájékoztatni, amit - természetesen gondolom
hozzájárul, hogy a hallgatók is meghalljanak - a Mosonyi professzor,
ő saját maga hogy vélekedett erről az egész elképzelésről?

    - Hát kérem a Mosonyi professzor egy rendkívül jó humorú
embernek ismertem én - és nevetett az egészen. Megmondom miért? Mert
a helyzet az, hogy ennek az erőműnek a tőketörlesztése az 50 év lett
volna, ami egy abszurdum, mert egy erőműnek 20 év alatt ki kell
magát fizetni.

    - Így van.

    - Ugye 5 százalék törlesztéssel a 20 év alatt ki kell magát
fizetni - ez pedig 50 év lett volna. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 4. folyt.

Most egy ilyen pici kis országnak egy ilyen szörnyű beruházás
A
Mosonyi Emil nevetett az egészen, természetesen ezt a hülye bandát
komolyan kellett neki is venni, hogy hát most már őszintén valakinek
elmondhatom, mert egy hülye banda volt az egész. Mert egy 100 és 200
megawatt közti teljesítményért, amelyik egy nevetséges dolog, azért
elzárni körösztbe a Dunát és hajózási zsilipet, és mit tudom én mi a
fene. És akkor még a tömérdek járulékos beruházás ugye, hogy az
összes patakot kérem szépen egészen Győrig, szivattyúteleppel kell
beemelni a Dunába, mert különben elönti a környező területet a víz,
tetszik érteni?

    Hát szóval mondjuk a Mosonyi Emil nevetett az egészen, és nem
vette komolyan, de hát ő azért csinálta, ő ugye szakértette.

    Soha nem felejtem el kérem a gépekről írtunk egy közös
tanulmányt, ő csinálta a vízgépészeti részét és én az elektromos
részt, arról volt szó, hogy mostan hány gép legyen - tehát a meglévő
teljesítmény hány részre oszoljon szét a gépek között. Ebbe
belejátszott a gépátmérő, amit a Skoda Művek gyártottak le, a
turbinák és miegyéb, ami lehetséges volt, és hát a teljesítmény is,
minden. És akkor a végén aztán volt egy bíráló bizottság a
VIZITERV-nél erről a dologról és hát ő azt számolta ki az Emil
bácsi, hogy hét gép legyen, hét vagy nyolc gép maximum. És akkor
elkezdték ottan az okosok fejtegetni, hogy mi volna, hogyha csak
négy gép volna? És akkor megint más okosok, hogy mi volna akkor,
hogyha 12 gép volna? És még én emlékszem a Mosonyira kérem,
elkezdett nevetni és azt mondta, hogy kérem szépen nekem mindegy -
azt mondja - kezdem négy géppel, legyen 12 gép, én semmin nem
változtatok. És különben is, ha önök jobban tudják, akkor csinálják.
(folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 5. folyt.

Én nem tudom, hogy tudtam-e tükrözni azt, hogy a Mosonyinak mi
volt az álláspontja, de körülbelül így vélekedett a dologról.

    - Én úgy gondolom az ön szavai alapján, hogy a Mosonyi saját
maga nem csinált volna egy ilyen erőmű..

    - Nem, semmiképpen.

    - tervet, hanem, mert megtudta csinálni és kellett neki
valamiből nyilván memgélni, hát megcsinálta - fölkérésre - ezt a
tervet legjobb tudása szerint.

    - Pontosan így van. Na most kérem szépen és nem tudom, hogy a
Mosonyi Emil hol van, vagy él-e még, vagy mi van vele - de én nekem
volna egy javaslatom az önök irányába, és ez a következő. A Mosonyi
Emil sokkal többet és sokkal prezícebben és jobban tud erről a
dologról, mint én. Hogyha valamilyen közlésük van a múltat illetően,
akkor talán tessék szíves lenni megkérdezni a Mosonyi Emilt, ha ő
hajlandó nyilatkozni, vagy valami, hogy hogy volt, mint volt, mert ő
az egésznek a kronológiáját is jobban tudja, mint én.

    - Igen. Hát remélem, hogy ennek műsornak a hallgatói közül lesz
olyan, aki tud róla, és el fogja nekünk mondani, miképpen ön
elmondta ezt az erőmű-dolgot. Hadd kérdezzem még meg..

    - Tessék parancsolni.

    - hogy a jelenlegi erőmű építéséről önnek milyen tájékozottsága
van, mert ugye most sokat beszélnek arról, hogy meg kéne állítani a
munkákat, visszacsinálni?

    - Kérem szépen, amennyit én hallottam róla, én ezt egy
szörnyűségnek tartom. Az egészet. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 6. folyt.

- És szerintem ez már nem is visszacsinálható, hát ott új
medreket ásnak, meg fölrobbantanak.

    - Hát ez minden visszacsinálható.

    - Hát igen, csak akkor mi értelme van az egésznek?

    - Semmi. Annyi mindennek a szegény kis országban nincs értelme
és nem is volt értelme. Ennek sincs kérem semmi értelme.

    - A hallgatóé a szó. Amennyiben szerda és szombat délután 16,
valamint 18 óra 30 között a következő müncheni számot tárcsázzák,
ügyeletes munkatárs veszi fel a kagylót. A müncheni telefonszám:
21-02-39-16. Megismétlem a távhívás, tehát az NSZK és München
hívószámával együtt: 00-49-89-21-02-39-16. Ezek a
telefonbeszélgetések képezik a mai 30 perces műsor alapját.

    - Jó napot kívánok.

    - Kívánok.

    - Szép úr?

    - Igen.

    - Üdvözlöm. Egy hónappal ezelőtt volt egy hozzászólásom és
szeretnék újabb hozzászólást tenni. Nem tudom, hogy van-e ideje,
elmondhatom-e? Leírtam, felolvasnám, ha lehetne?

    - Jó olvassa föl, csak az a kérésem, hogy érthetően és ne túl
gyorsan.

    - Értem, köszönöm szépen.

    Április 7-ikei műsorban tájékoztattam a rádióhallgatókat, a
barátaimat és önt egy lehetőségről - a gazdasági bajok gyors
megoldása reményében. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 7. folyt.

Igaz, előtte több politikus is megkapta tőlem az anyagot, de
kéréseimet csak Gorbacsov teljesítette, és várja tőlünk ezen
lehetőségek gyakorlati kivitelezését. Nagy örömmel hallottam, hogy
bizottság is alakult és hogy beterjesztették az Országgyűlésnek
tanulmányozás céljából. De szerintem a népnek is joga van tudni,
hogy valójában miről van szó.

    A 896-ban Árpád vezetése alatt megújított vérszerződés második
pontjában kimondták, hogy a közösen szerzett javakat egyenlő részben
osszák fel a nép között. Most 1100 év eltelte után ezen nemes
gondolatnak már éppen ideje lenne érvényt szerezni. Természetesen a
mai kor, és szellemi kapacitásunk figyelembe vételével kell ezt
megoldanunk. Ezt pedig a következőképpen javaslom:

    1.) A társadalmi tulajdont fel kell osztani minden egyes magyar
állampolgárra - beleértve a csecsemőket is.

    2.) Ezen felosztott tulajdonhányadot lekötött hitel formájában
ki kell osztani a nép között, hogy mindenki képességei és bátorsága
szerinti üzleti vállalkozásba kezdhessen.

    3.) Az így szerzett anyagi javakkal előállított termékek
produktumát - tehát a hasznot - 80 százalékban megtarthassa, és azt
újra beinvesztálhassa.

    4.) Meg kell akadályozni, hogy a nép tulajdonát képező gyárakat
áron alul értékesítsék külföldieknek, mert az egy főre eső
társadalmi tulajdonhányad reális értéke - becslések szerint - 25 és
50 millió forint között van. És ha egy vállalkozó gyorsan akar
nagyobb invesztálást eszközölni, erre a tulajdonhányadra minden bank
szívesen adna kölcsönt még valutában is. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallglatóé a szó - 8. folyt.

5.) Most az a legfontosabb, hogy mindenki megismerje és
felismerje a lehetőséget, és merjen is vele azonosulni. Hogy
mindenkinek egyéni véleménye van az nagyon jó dolog, de szeretném,
ha a szakemberek a népet is tájékoztatnák a részletekről. És
megkérdeznék a nép véleményét, a további részletek kidolgozásainál
azt figyelembe is vennék.

    6.) Tudom, hogy mindenki el van foglalva, de - a jövőről lévén
szó - javaslom, hogy csináljuk egy kollektív lottót, amivel csak
akkor lehet minden egyes lottózó gazdag, ha a többség akarata
érvényesül, a hallottakat magáévá teszi, és azt mindenféleképpen
támogatja.

    - Jó napok kívánok, Európa RádiÓ?

    - Igen.

    - Hogy tetszik lenni Szép úr? Mostan sokan telefonáltak, én is
túlóráztam egy kicsit. Bizonyára maga is fáradt tetszik lenni, jól
köll koncentrálni mindekihez ugye?

    - Már végén vagyok nagyon a napnak.

    - Elhiszem kérem, mert hogy többfajta emberek, többfajta és hogy
meg se bántsa, de jó tájékoztatást adjon - mindez nehéz. Szép úr
kérem szépen jól haladnak az események, mi?

    - Hát haladnak elég rendesen.

    - A Kádárnak tele van a gatyája
Éppen a kollégával beszélgetünk
egyet-másrúl, hogy aszongya neköm ő, inkább fegyveres tipusú
emberek, te vagy a filofózus, gondolkodó tipus...

- Mármint maga. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 9. folyt.

- Mármint én. És azt mondja, hogy majd adunk mink neki
nyugdíjat, meg Jézus Krisztus papos megbocsátást annak idején.
Várjál vele, mondja. Azt mondja nekem, hogy mondom neki: ide figyelj
cimbora. Az embör a társadalmat - most így mondom magának - a bűnös
is az szerint értékeli, hogy mennyiben böcsüli. Természetes, hogy
mennyiben intézi a sorát-baját. Hát a bűnös, bűnös. Egy kis büntetés
csak köll, na de nem a nyakát elvágni. Aszongya nem lesz leszámolás,
de elszámolás esetleg. A kommunistákkal tudja azokkal nem lehet csak
úgy izélni. Nagyon jó kérem szépen ez a nacionalista magyarok. Én
olyan középutas típus vagyok, én életét el nem veszem, mert nekem az
az elvem Szép úr, hogy én nem tudom ugyanazt az életet visszaadni,
tehát így nincs is jogom elvenni.

    - Helyes, nagyon helyes ez a gondolat.

    - Na most akkor kérem szépen de viszont megkérdezem, hogy a
sztalinista rezsim - annak ugye az iránya volt a német fasiszták
kiűzése a környékrű. De nem azt jelenti kérem szépen, hogy benn
maradjanak
Most tönkretették a népet, de nyíltan megkértem azt a
szegény illetőt is, hát én se vagyok ne eset, tönkretettek legalább
80 százalékig ez a rezsim kihatásai. Aszongya, mit komám 80? 100
százalékig tönkretettek. A szabó kisműhelyt, a magányos kis
szabóműhelyt az édesapjának elvették kérem szépen ezek a söpredékek,
hát mi nem voltunk nagy kapitalisták kérem szépen
Tudja Szép úr az
okos, reális ítélkezésre van szükség. Nyilvánvaló, hogy gyűjtsék a
vörösök, kommunisták a jópontokat, majd a függetlenített bíróságok
annak idején azt respektálják. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 10. folyt.

- Tehát úgy tetszik gondolni, hogy azért még mindig tehetnek
olyasmit is, amit javukra írnak?

    - Persze. Uram, tudja mit mondok magának? Ők saját maguk ezt
lehet, hogy már tudják, és csak ösztönözzék, csak serkentsék
magukat, hogy mire beáll a demokrácia, legyen nekik mit - mint most
nekem, hogy én megdolgozom a pénzt, és bedobhatom ide az automatába.
Tetszik ezt érteni? Én nagy energiát fordítottam magamból a szabad
politika messzemenő realitásaira. Mert én is azért tönkrementem a
vörösök miatt. De bírósági gyakorlatom, gazdasági-ipari gyakorlatom
- az roppant csekély. Majd lesznek komoly urak és hölgyek a
bíróságban, és azok majd megmondják, mennyi a bűnössége, ő megmondja
mennyit tud, mennyi van leigazolható, leellenőrizhető és a többi
kommunistáknak a demokratikus állam megteremtéséhez való munkája, és
az szerint mérsékelik ugye a börtönt. Így reális ugye. Én nem vagyok
ügyvéd, ebben nem vagyok szakember uram.

    - (...érthetetlen, zavaros vétel)

    - Szeretném megtudni, hogy fognak-e erre önök válaszolni, vagy
lehet, hogy elkéstem én ezzel a kéréssel?

    - Nem tervezünk választ, mert nem tudjuk, hogy milyen eredetű
dokumentumról van szó, nincs aláírva. Itt van egy belső megállapodás
a rádiósok közt már régtől fogva, hogy névtelen levélre nem
reagálunk. Tudja, Szabad Európával kapcsolatban voltak már cikkek az
1970-es években is. Népszabadság és a többi. Ez nem több ítéletünk
szerint, mint egy szenzáció keresése egy új lapnak, amelyik így akar
közönséget toborozni. Nem tekintjük különösebben jelentősnek, és
mivel a véleményünk, hogy bármelyik hazai vagy nyugati munkahelyről
ha elkezdenék a belső iratokat így mutogatni hasonlókat tudnának
.... (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 11. folyt.

- Ajaj, persze. Tulajdonképpen nincs is ebben semmi szenzáció,
hiszen nem hiszem, hogy bármely munkaerő nemcsak szerkesztőségből,
ilyen úgynevezett "szenzációs dolgokat" ne lehet felnagyítani. Ezzel
én is egyetértek. Mindazonáltal nekem lenne egy nagyon szerény
javaslatom. Annak idején én még emlékszem rá, hogy még ez az 1970-es
években történt, önök csináltak szerintem nagyon klassz kis műsort,
amiben bemutatták az akkori fő munkatársaikat. Szegény Gallikusz nem
tudom, hogy él-e még, remélem legalábbis, akkor ugye Halász Péter,
Ön, akkor a Kasza úr is szerepelt ebben. Most hirtelen nem is tudnám
több munkatársukat megnevezni, tehát biztosan számosan voltak még
ebben, akik bemutatkoztak saját nevükön. És én azt hiszem, hogy itt
hallgatók része legalábbis akkor csak magam nevében beszélek, elég
jó szemmel kísérik egy ilyen jellegű műsort a mai időknek
megfelelően felújítani, hogy a főmunkatársakat és a rádió
tevékenységének a hátterét bemutatani.

    Mert mit itt a barátaimmal sokat vitatkoztunk ezen, én sem
tartom ezt a cikket különösebben leleplezőnek, valahogy én is hajlok
az ön véleménye felé, hogy ez végülis majdnem üres dolgoknak a
felfújása, de hát mégiscsak vannak olyan dolgok, amik erősen arra
utalnak, hogy ez mégiscsak az önök köréből került ki, és mégiscsak
rossz fényt vet erre a rádióra. Úgyhogy nem tudom, hogy lehetne-e
erről szó, hogy egy ilyen műsort megszervezni, vagy foglalkoznak-e
önök ezzel a gondolattal?

    - Igen. Volt is ilyen műsorunk, van is, lesz is. Általában a
nyugdíjba vonuló munkatársakról szoktunk egy összefoglaló műsort,
visszaemlékező műsort, de év közben is szokott lenni körkérdés,
például egyes főmunkatársunkhoz, vagy egy-egy személyhez. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 12. folyt.

- Tényleg, a szerkesztők fórumában, vagy hol is, valóban volt
ilyen, azt hiszem, hogy nyitott kaput döngetek.

    - Engem is ott mutattak be először, amikor kezdtem a rádióban
dolgozni. Teljes fél órát kaptam erre. Szóval van itt - én magam is
tanúja vagyok ennek. Különben Gallikusz él Havaii-szigetén.

    - Igen? 89 éves ezek szerint.

    - Hát meglehetősen idős ember, és még jól bírja magát. A
munkatársak bemutatásával kapcsolatosan, amit ön mond, ezt úgy
tekintem, hogy a hallgatóknak tetszik ez a kísérletünk, vagy
próbálkozásunk, és fogjuk ezt bővíteni, tehát gyakorítani.
Magyarországról hív minket, ugye?

    - Igen, Budapestről.

    - És a hangját leadhatom-e a műsorban?

    - A hangomat igen, csak a nevemet nem.

    - Én április végén Magyarországon voltam látogatóba, és
meglepetéssel tapasztaltam azt, hogy bizony sok változás történt
Magyarországon pozitív irányban. Mikor például bejelentkezni kellett
nekem, mint külföldi a rendőrségen, bementem a szobába, az asztalon
látom a Hitel című lapot a rendőrségen kérem. Az emberek is sokkal
nyíltabban beszélnek. Viszont az az érzésem, hogy félnek a jövőtől.
Bizonytalanok.

    Volt szerencsém akkor egy ilyen Demokrata Fórumnak az ülésén
részt vennem. Azon körülbelül 100-120-an voltak jelen, és a téma a
többpártrendszer volt. Erre meg volt hívva az MSZMP helyi
szervezetének a titkára is. Mivel ő ugye vendég, ő volt az első
felszólaló. Ugye a szokásos hosszú lére eresztett beszéd volt, a
végén pedig teljesen elhatárolta magát a régi hibáktól, úgymond
hibáktól, szerintem bűnök ugye - és azt mondta, hogy a jövőben a
párt - az ő pártja, ugye a kommunista párt - teljesen a szabad
pártok platformján szeretne mozogni és így akar a választók elé
állni. (folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 13. folyt.

Bizony ez elég szép, szerintem már meg is tapsolták ezért őt a
Demokrata Fórum résztvevői. Szerintem ő már szalonképes a
demokráciára, csak az kérdés, hogy hányan vannak ilyenek. Még eddig
nem sokan. Mert szerintem, meg ott ahogy beszélgettünk is, hát maga
az MSZMP már legalább három pártból áll. Köztudomású, hogy van egy
reform, van egy centrum és van egy, ami nagyon ortodox.

    Akkor ugye ezen részt vettem, s hazamentem, véletlenül
bekapcsolom a televíziót, mit látok: a Törvénysértés nélkül - ezt a
dokumentumfilmet. A nagyon sötét idők jutottak eszembe, mert én
közvetve érintkezésbe kerültem ezzel a dologgal - mondom ez a recski
dolog. És ottan egy fogaskerékgyárba dolgoztam 1951-ben. Három
műszakban dolgoztunk, és nekem volt egy váltótársam, aki az én
tanítómesterem is volt, mert 55 éves volt én meg akkor voltam 23
éves.

    Egyszer reggel bemegyünk - és nincs ott. A szemüvege az asztalon
van, és akkor kérdezzük a portást, ő meg nagy titokban, félelemmel
elmesélte, éjszaka itt voltak az ÁVH-sok és elvittek 13-at. Mind
munkások, régi munkások. Olyanok is voltak köztük, akik Horthy-
időben be voltak csukva. Legtöbben szociáldemokraták voltak.

    Bizony arra gondoltam, hogy ez borzasztó dolog volt nagyon. És
akkor elhatároztuk mi, munkások, hogy teljesen elhatároljuk
magunkat, mert ugye voltak azért párttagok akkor is ott, persze nem
sokan, nagyon kevesen. És ebbe a rezisztenciába léptünk, tehát
egyáltalán nem is beszéltünk velük. Mintha nem is lettek volna ott.
Ma ez hiányzik a munkásokból. Valahogy ők nagyon visszahúzódottak,
nem is akarnak politizálni. Én beszélgettem sokkal. Az a fontos,
hogy az anyagi dolgokról beszélnek, de nem tudják megérteni, hogy
ennek az alapja lesz és a politikai biztonság kell, hogy legyen.
(folyt.)


1989. május 12., péntek


Vissza »


Hallgatóé a szó - 14. folyt.

Én beszélgettem akik benzinkútnál vannak, széles réteggel.
Mindegyik olyan apolitikus. Ezt nem tudom megérteni. Régen ez az én
időmben, amikor otthon voltam 1956 előtt, akkor sokkal politikusabb
volt. Nem tudom, hogy miért van ez. Félnek még a
visszarendeződéstől, nem tudom. Ezeket szerettem volna csak mondani.

    - A film, amit tetszett említeni, ez a Gulyás testvérek alkotta
film volt. Akkor ez a hortobágyi táborokról szólt, ami végső soron
ugyanaz az időszak és ugyanaz az büntetés.

    - Megszólítottak recskieket is benne.

    - Persze, recskiek is voltak, csak maga a film dominánsan a
Hortobágy.

    - Én munkástársamat akkor elvitték Recsken, persze mi azt nem
tudtuk akkor, mikor jött a Nagy Imre-kormány, első kormány, akkor ők
ősszel kiszabadultak. Hát talán ketten-hárman jöttek vissza, a
többivel nem is tudom, hogy mi volt. Nem mertek egy szót sem szólni,
hogy hol voltak, úgy meg voltak félemlítve még akkor is. +++


1989. május 12., péntek


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

"- 584-o5o Serfőző: - A balatoni viharjelzésről láttam a műsort, ehhez szeretnék megjegyzést tenni. Fonyódligeten van nyaralónk, elég sokat tartózkodunk ott, és ott nagyon jól lehet látni a jelzést, tehát ez igy nem igaz, hogy nem lehet látni egyáltalán. A másik kérésem az lenne, ha alkalomadtán lehetne egy hosszab távú előrejelzést a meteorológiában. Köszönöm. - Dr. Visi Károly 553-o8o: - A bosszú napjából bemutatott részlet szerintem a Ballépés c. cseh krimiből volt. A másik véleményem a viharjelzésre vonatkozik. Miért nem lehet egy katonai vadászgépet végigzavarni a Balaton felett. Az két perc alatt bejárná, és azt igazán mindenki látná."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD