|
|
|
|
Hallgatóé a szó - 10. folyt.
|
- Tehát úgy tetszik gondolni, hogy azért még mindig tehetnek olyasmit is, amit javukra írnak? - Persze. Uram, tudja mit mondok magának? Ők saját maguk ezt lehet, hogy már tudják, és csak ösztönözzék, csak serkentsék magukat, hogy mire beáll a demokrácia, legyen nekik mit - mint most nekem, hogy én megdolgozom a pénzt, és bedobhatom ide az automatába. Tetszik ezt érteni? Én nagy energiát fordítottam magamból a szabad politika messzemenő realitásaira. Mert én is azért tönkrementem a vörösök miatt. De bírósági gyakorlatom, gazdasági-ipari gyakorlatom - az roppant csekély. Majd lesznek komoly urak és hölgyek a bíróságban, és azok majd megmondják, mennyi a bűnössége, ő megmondja mennyit tud, mennyi van leigazolható, leellenőrizhető és a többi kommunistáknak a demokratikus állam megteremtéséhez való munkája, és az szerint mérsékelik ugye a börtönt. Így reális ugye. Én nem vagyok ügyvéd, ebben nem vagyok szakember uram. - (...érthetetlen, zavaros vétel) - Szeretném megtudni, hogy fognak-e erre önök válaszolni, vagy lehet, hogy elkéstem én ezzel a kéréssel? - Nem tervezünk választ, mert nem tudjuk, hogy milyen eredetű dokumentumról van szó, nincs aláírva. Itt van egy belső megállapodás a rádiósok közt már régtől fogva, hogy névtelen levélre nem reagálunk. Tudja, Szabad Európával kapcsolatban voltak már cikkek az 1970-es években is. Népszabadság és a többi. Ez nem több ítéletünk szerint, mint egy szenzáció keresése egy új lapnak, amelyik így akar közönséget toborozni. Nem tekintjük különösebben jelentősnek, és mivel a véleményünk, hogy bármelyik hazai vagy nyugati munkahelyről ha elkezdenék a belső iratokat így mutogatni hasonlókat tudnának .... (folyt.)
1989. május 12., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|