|
|
 |
|
 |
Hallgatóé a szó - 4. folyt.
|
Most egy ilyen pici kis országnak egy ilyen szörnyű beruházás
A
Mosonyi Emil nevetett az egészen, természetesen ezt a hülye bandát
komolyan kellett neki is venni, hogy hát most már őszintén valakinek
elmondhatom, mert egy hülye banda volt az egész. Mert egy 100 és 200
megawatt közti teljesítményért, amelyik egy nevetséges dolog, azért
elzárni körösztbe a Dunát és hajózási zsilipet, és mit tudom én mi a
fene. És akkor még a tömérdek járulékos beruházás ugye, hogy az
összes patakot kérem szépen egészen Győrig, szivattyúteleppel kell
beemelni a Dunába, mert különben elönti a környező területet a víz,
tetszik érteni?
Hát szóval mondjuk a Mosonyi Emil nevetett az egészen, és nem
vette komolyan, de hát ő azért csinálta, ő ugye szakértette.
Soha nem felejtem el kérem a gépekről írtunk egy közös
tanulmányt, ő csinálta a vízgépészeti részét és én az elektromos
részt, arról volt szó, hogy mostan hány gép legyen - tehát a meglévő
teljesítmény hány részre oszoljon szét a gépek között. Ebbe
belejátszott a gépátmérő, amit a Skoda Művek gyártottak le, a
turbinák és miegyéb, ami lehetséges volt, és hát a teljesítmény is,
minden. És akkor a végén aztán volt egy bíráló bizottság a
VIZITERV-nél erről a dologról és hát ő azt számolta ki az Emil
bácsi, hogy hét gép legyen, hét vagy nyolc gép maximum. És akkor
elkezdték ottan az okosok fejtegetni, hogy mi volna, hogyha csak
négy gép volna? És akkor megint más okosok, hogy mi volna akkor,
hogyha 12 gép volna? És még én emlékszem a Mosonyira kérem,
elkezdett nevetni és azt mondta, hogy kérem szépen nekem mindegy -
azt mondja - kezdem négy géppel, legyen 12 gép, én semmin nem
változtatok. És különben is, ha önök jobban tudják, akkor csinálják.
(folyt.)
1989. május 12., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|