|
|
 |
|
 |
Gorbacsov leszerelési javaslata
|
Gorbacsov leszerelési javaslata SZER
-------------------------------- München, 1989. május 12.
(Istvánffy Jószef) A mai nap
Gorbacsov fegyvercsökkentési javaslata két részre oszlik. Az
első egyoldalú csökkentést jelent, és a harctéri nukleáris
fegyverekre, tehát a tüzérségi harcászati rakétákra, a nukleáris
tüzérségi gránátokra, valamint a légierő nukleáris töltetű bombáira
vonatkozik. Gorbacsov azt jelentette ki az amerikai külügyminiszter
előtt, hogy még ebben az évben ötszázzal csökkentik a harctéri
nukleáris fegyverek számát Kelet-Európa területén. 166 darab
nukleáris ejtőlőszert, vagyis repülőbombát, 50 tüzérségi gránátot és
284 harcászati rakétát visznek el erről a területről.
Arról nem nyilatkozott a szovjet pártfőtitkár, hogy mi lesz
ezeknek a fegyvereknek illetve tölteteknek a további sorsa.
Leszerelik-e a rakétákat és megsemmisítik-e azokat, vagy csak
beraktározzák a töltetekkel együtt? A harctéri nukleáris fegyverek
területén mutatkozó szovjet erőfölényen ez a javaslat nem eszközöl
lényeges változtatást. A hordozó eszközök, tehát repülőgépek,
nagyobb kaliberű lövegek és tüzérségi rakéták területén a
Szovjetunió éppúgy óriási fölényben van a NATO-val szemben, mint a
nukleáris töltetek esetében.
Ez utóbbiból - amerikai becslések szerint - legalább kétszer
annyival rendelkezik, mint a NATO. A nyugati szövetségesek 1979 óta
fokozatosan csökkentették a nukleáris tüzérségi lövedékek számát - a
mai napig mintegy 2400-al. Gorbacsov most 50 ilyen lövedék
elszállítását ígérte. A harcászati rakéták terén is nyomasztó a
szovjet fölény. A szovjet és a szövetséges kelet-európai haderő
keretében három harcászati rakétatípusból több mint 1300 áll
indításra készen - míg a NATO oldalán összesen csak 88 darab indító
szerkezet van hadrendbe állítva.
Ezek az adatok teszik érthetővé az amerikai külügyminiszternek
azt a kijelentését, hogy Gorbacsov ajánlata a helyes irányba tett
lépés, de ez a lépés nagyon aprócska. Ezzel nyilván a szovjet
pártfőtitkár is tisztában van. (folyt.)
1989. május 12., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Gorbacsov leszerelési javaslata - 1. folyt.
|
Javaslatának célja nem is az, hogy lényegesen változtasson a
harcászati nukleáris erőviszonyon, hanem az hogy a nyugati
közvéleményen keresztül nyomást gyakoroljon a NATO-szövetségesekre
az ebbe a kategóriába tartozó nukleáris fegyverek teljes
leszerelését célzó tárgyalások megindítására. Célja egyben az is,
hogy megakadályozza a NATO harcászati rakétáinak szükségessé vált
lecserelését egy új típusra, az úgynevezett modernizálást.
Mint tudjuk: ez vitatott téma a NATO-n belül. Amerika és Anglia
szükségesnek tartja a modernizálást és gyors döntést sürget, míg
Nyugat-Németország a döntés elhalasztását és a harctéri nukleáris
fegyverek teljes leszerelésére irányuló tárgyalás megindítását
sürgeti. Erről - az angolszász NATO-tagállamok véleménye szerint -
csak akkor lehet szó, ha a hagyományos fegyverzetű erők kölcsönös
csökkentésére irányuló tárgyalásokon a Szovjetunió beleegyezik annak
a sokszoros erőfölényének a leépítésébe, amely a NATO oldalán
szükségessé teszi a harcászati nukleáris fegyverek hadrendben
tartását.
A hagyományos fegyverzetű erők csökkentéséről ma kezdődnek a
tárgyalások Bécsben. Gorbacsov javaslatainak második része ezekre az
erőkre vonatkozik. A szovjet pártfőtitkár lényegében nem tett mást,
mint azt hogy előre elmondta az amerikai külügyminiszternek a
hivatalos szovjet javaslat egyes pontjait. Ezzel magyarázható az a
tartózkodás, amellyel a Gorbacsov javaslatot fogadták amerikai
részről. Annak kommentálásával ugyanis megkötnék a Bécsben tárgyaló
amerikai delegáció kezét. A hagyományos haderő-csökkentési
tárgyalások szempontjából azonban mindenképpen bíztató, hogy
Gorbacsov javaslatai több pontban közel járnak a NATO fegyver-
csökkentési tervéhez. +++
1989. május 12., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|