|
|
|
|
Sevardnadze-sajtóértekezlet (1.rész)
|
Tamássy Sándor, az MTI tudósitója jelenti:
Moszkva, 1989. május 11. csütörtök (MTI-tud) - Mihail Gorbacsov nagyjelentőségű javaslatokat jelentett be James Bakerrel csütörtökön délelőtt lezajlott találkozóján. E kezdeményezések - amelyek egyoldalú lépéseket is tartalmaznak - a leszerelési kérdéseket érintik, s egyebek között vonatkoznak a nukleáris arzenálra, a harcászati nukleáris fegyverek kérdésére is - jelentette be csütörtök este, a szovjet-amerikai tárgyalások befejeztével tartott nemzetközi sajtóértekezletén Eduard Sevardnadze. Bejelentése szerint a moszkvai tárgyalásokon megállapodás született arról, hogy a szovjet és az amerikai külügyminiszter ezentúl rendszeresen találkozik egymással, évente háromszor-négyszer, s ha a szükség megköveteli, még többször is. A szovjet-amerikai csúcstalálkozó lehetőségét idén szeptemberben megtartandó találkozójukon tűzik napirendre a külügyminiszterek - közölte Sevardnadze.
A szovjet külügyminiszter úgy tájékoztatta az újságírókat, hogy az amerikai féllel történt megállapodásnak megfelelően a szovjet javaslatokat, a számszerű adatokat, százalékokat, arányokat, csak pénteken hozzák nyilvánosságra. Sevardnadze ezt azzal magyarázta, hogy a Szovjetunió még tájékoztatni szeretné szövetségeseit a szovjet-amerikai tárgyalások részleteiről, s Baker pedig pénteken találkozik a NATO-országok képviselőivel. Moszkvai sajtóértekezletét követően Sevardnadze azonnal a VSZ-tagországok külügyminisztereivel tartandó találkozóra sietett - az MTI moszkvai irodájának értesülése szerint e találkozón hazánkat Nagy Gábor külügyminiszter-helyettes képviseli -, s mint sajtóértekezletén bejelentette: a Szovjetunió javaslatainak részleteit előzetesen már egyeztette szövetségeseivel.(folyt)
1989. május 11., csütörtök 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sevardnadze-sajtóértekezlet (2.rész)
|
Sevardnadze jó légkörűnek minősítette Bakerrel folytatott tárgyalásait, amelyek szavai szerint a nyíltság, a tárgyszerűség és az építő megközelítés jegyében zajlottak le, s egyben lehetőséget teremtettek a jó személyes kapcsolat kialakításához a két külügyminiszter között. A tárgyalásokkal új szakasz kezdődött a szovjet-amerikai kapcsolatokban, s hogy az milyen eredményeket hoz majd, azt az idő mutatja meg - hangsúlyozta, s kiemelte: számítunk az eddig megtett út méltó folytatására. A moszkvai megbeszélések jelentősége abban rejlik, hogy ez volt az első elmélyült véleménycsere Moszkva és az új amerikai vezetés között. Sevardnadze visszatekintett az előző amerikai kormányzattal folytatott tárgyalásokon elért eredményekre, azokra az alapokra a szovjet-amerikai kapcsolatokban, amelyekre tovább lehet építeni a jövőben. Szólt arról, hogy szovjet részről megértéssel fogadták, hogy Washingtonnak három és fél hónapos időszakra volt szüksége a kétoldalú viszonnyal kapcsolatos álláspontjának kialakításához. Kitért a folytonosság, a folyamatosság jelentőségére a kétoldalú viszonyban, de hangsúlyozta, ez a megközelítés nem zárja ki az új megközelítéseket, új javaslatokat. A lényeg a megkezdett út folytatása - jelentette ki. A leszerelési kérdések kapcsán elvi jelentőségünek minősítette Mihail Gorbacsov kezdeményezéseit, amelyek - megitélése szerint - utat nyitnak az elegséges védelem szintjének kialakításához. Utalt a hadászati és űrfegyverzetekről (HÜF) folytatott tárgyalások júniusi felújítására, s hangoztatta az ABM-szerződés megőrzésének szükségességét. Szavai szerint itt vannak nézetkülönbségek, s majd csak a tárgyalások kezdetét követően lehet majd nyilatkozni az esélyekről. Az amerikai tárgyalási pozició végleges kialakítása remélhetőleg elősegíti a megállapodást - jelentette ki Sevardnadze, kitérve a kérdés jelentőségére a stabilitás szempontjából a kétoldalú, valamint a kelet-nyugati kapcsolatokban. A megvitatott regionális problémák kapcsán Sevardnadze szerint az álláspontokban visszaszorultak a konfrontációs elemek, s az érintkezési pontok keresése került előtérbe. Szavai szerint csaknem minden régiót érintettek a külügyminiszterek, illetve a munkacsoportok. Jelentős előrelépésről egyelőre nem lehet beszélni, de közös a szándék a konzultációk folytatására, ami szakértői szinten meg fog történni - mondta Sevardnadze, s kitért arra, hogy hasonló konzultációkat folytatnak a kétoldalú kapcsolatokról és az emberi jogi kérdésekről is.(folyt.)
1989. május 11., csütörtök 19:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Sevardnadze-sajtóértekezlet (3. rész)
|
Kérdésekre válaszolva Sevardnadze hangsúlyozta, hogy a külügyminiszteri tárgyalásokon sikerült tartósitani a korábbi megbeszélések légkörét, ami jó kezdet a nagy út előtt, a komoly párbeszéd kibontakoztatásához. Utalt a regionális kérdésekben meglévő nézeteltérésekre, de hangsúlyozta, hogy folytatódnak a konzultációk. Ezzel összefüggésben, a közel-keleti rendezés kapcsán Sevardnadze a sokvariációs megközelítést méltatta, amely a szovjet álláspontot jellemzi. Kitért arra, hogy az amerikai fél nézetei a közép-amerikai helyzet kapcsán kedvezően változtak, a politikai rendezés mellett szálltak síkra a tárgyalásokon, ami jó alapot teremt a két nagyhatalom együttműködéséhez. A leszerelési kérdések kapcsán Sevardnadze megállapította, hogy jelentős nézetkülönbségekről lehet beszélni, egyebek között az ABM-szerződés értelmezése kapcsán. Gond van a légi és tengeri telepítésű manőverező robotrepülőgépek problémáját illetően is: itt nincs előrelépés az amerikai álláspontban. Sevardnadze megitélése szerint a szovjet-amerikai csúcs megrendezése nem függ a leszerelési, egyebek között a HÜF-tárgyalások eredményeitől, de azok kétségtelenül befolyásolják majd a találkozó sorsát.+++
1989. május 11., csütörtök 20:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|