|
|
|
|
Tudományos ülések az Akadémián (1. rész)
|
1989. május 11., csütörtök - Három tudományos ülést tartottak csütörtökön az Akadémia székházában. Ezek is - akárcsak a korábbiak - a Magyar Tudományos Akadémia május 8-9-i közgyűléséhez kapcsolódó tanácskozások.
A Föld- és Bányászati-, a Biológiai-, az Agrár-, a Kémiai-, az Orvosi Tudományok Osztályának együttes ülésén az elemek biogeokémiai körforgalma volt a vitatéma. Láng István akadémikus, az MTA főtitkára, megnyitójában hangsúlyozta: a kilencvenes évek legnagyobb nemzetközi tudományos kutatási programja A Nemzetközi Bioszféra-Geoszféra Program, amelynek fő célja: az ember okozta természeti változások vizsgálata. A kormányzati globális intézkedési akciók közül a légkörrel összefüggő környezetvédelmi egyezmények a legjelentősebbek. Az európai országok többsége megállapodott abban, hogy csökkentik a kéndioxid kibocsátást. Ugyancsak egyezmény szabályozza a légkörbe kibocsátott nitrogénoxidok mennyiségét. Másik egyezmény az ózonpajzsot károsító freon vegyületek felhasználásának radikális csökkentését irányozza elő. Az iparilag fejlett országok többsége már csatlakozott ezekhez a megállapodásokhoz. Előkészületben van a légkör széndioxid tartalmának szabályozása. Ezzel kívánják elősegíteni a széndioxid kibocsátás csökkentését az egyes országokkban, s így mérsékelni a globális felmelegedést, - az úgynevezett üvegház hatást, - amely súlyos gazdasági problémákat is okozhat. A hazai tudományos intézetekben, tanszékeken jelentős eredményeket értek el az elemek biogeokémiai körforgalmának kutatása során. A további feladat: a vizsgálatok tapasztalatainak gyakorlati hasznosítása, a kapcsolódás a nemzetközi kutatási programokhoz. Az ülésen a kutatók ismertették a széndioxid kibocsátás természeti hatásait, a nitrogén körforgalom, s a növények fejlődése, az emberek egészsége közötti összefüggéseket. Hangsúlyozták: az ember tevékenységével akarva, akaratlanul szennyezi a környezetét, s ezáltal kisebb-nagyobb mértékben módosítja az elemek körforgalmát. A légkörbe jutó nagy mennyiségű széndioxid például a napsugarakat átengedi, a Föld által kibocsátott hőt viszont elnyeli. Ennek következménye: a Föld globális felmelegedése - az úgynevezett melegház hatás - az éghajlat megváltozása, a világtengerek szintjének emelkedése. Egyes tudósok véleménye szerint a nukleáris háború veszélye mellett a légkör összetételének megváltozása a legnagyobb veszély, amivel az emberiségnek a jövőben szembe kell néznie. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:28
|
Vissza »
|
|
Tudományos ülések az Akadémián (2. rész)
|
A tudomány hazánkban - csakúgy mint a világ sok országában - felhívta a kormány figyelmét: intézkedésekkel, a nemzetközi egyezményekhez csatlakozással segítsék elő a légkör szennyeződésének mérséklését. Sokat beszélünk a környezetvédelemről, de keveset teszünk ennek érdekében - hangsúlyozta Mészáros János akadémikus, aki az Agrártudományok Osztályának ülését nyitotta meg. Akcióprogramokat sürgetünk, ezek megvalósítása azonban elmarad, s nem tudunk arról, hogy emiatt valakit is felelősségre vontak volna. Az élelmiszergazdaságban nem környezetvédelem, hanem megfelelő környezetgazdálkodás szükséges, nemcsak azért, mert a környezet károsodásának a megelőzése olcsóbb, mint a károsodás megszüntetése, hanem azért is, mert az eredeti állapot gyakran nem állítható helyre. Ezáltal arra ítéljük magunkat, hogy leromlott környezetben éljünk és termeljünk. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a nagy mennyiségű műtrágya használatának következménye: a fokozódó talajsavanyodás, a talajvizek szennyeződése. A nitrátos ivóvíz több mint 700 településen okoz gondot. A talaj savasodásának következményeként megbomlott a mikroelem-ellátottság egyensúlya a növények, az állatok és az ember anyagcseréjében. Máig sem pontosan feltárt zavarok keletkeztek az élelmi láncban. Ez különösen azért jelentős, mert ezeknek az elemeknek mind a hiánya, mind túl nagy mennyisége káros. A kiút: megteremteni a jó környezet fennmaradásának feltételeit - hangoztatták az ülésen. A Matematikai és Fizikai Tudományok Osztályának ülésén a fizika fejlődési irányairól tanácskoztak a szakemberek. Ez alkalommal adták át a fizikai díjakat. Ebben az évben a Fizikai Fődíjat Erő János, a fizikai tudomány doktorának, a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet tudományos tanácsadójának ítélték oda a hazai közepes energiájú magfizikai iskola megteremtéséért. Fizikai Díjban részesült Angeli István a fizikai tudomány kandidátusa, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének docense az atommagsugarakban jelentkező finomszerkezet felismeréséért, értelmezéséért és Kondor Imre a fizikai tudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Elméleti Fizikai Tanszéki Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa a statisztikus fizika területén elért eredményekért. (MTI)
1989. május 11., csütörtök 17:41
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|