|
|
 |
|
 |
Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (1. rész)
|
1989. május 11., csütörtök - Híd a jövőbe - ez a mottó is jellemezhetné az ,,Európa és az európai együttműködés jövője az 199O-es évek küszöbén,, címmel összehívott nemzetközi sokpárti kerekasztal-konferenciát, amelynek megnyitóját csütörtökön rendezték meg Budapesten. A házigazda, szervező MSZMP nevében Tabajdi Csaba, a Központi Bizottság Nemzetközi Pártkapcsolatok Osztályának helyettes vezetője köszöntötte a 15 országban működő 24 párt képviselőjét, hangsúlyozva, hogy a tanácskozáson résztvevők egy új kezdeményezés valamennyi kockázatát vállalják. A konferencia ténye is önmagáért beszél, hiszen a pártok küldöttei először ülnek össze ebben az összetételben szabad véleménycserére. A meghívottak körét indokolva rámutatott: a jelenlét minősít, a távollét azonban nem, ugyanis széles körű konzultáció előzte meg a kiválasztást, amelynél alapvető elvként jelölték meg, hogy parlamenti pártok kapjanak meghívást. A kerekasztal köré végül is az Osztrák Néppárt és a Szocialista Párt; a dán Konzervatív Néppárt; az egyesült államokbeli Demokrata Párt; a Finn Centrumpárt, a Szociáldemokrata és a Nemzeti Koalíciós Párt; a Francia Kommunista és a Szocialista Párt; a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége; a Lengyel Egyesült Munkáspárt; a brit Konzervatív és a Munkáspárt; a Német Szocialista Egységpárt; az NSZK-beli Kereszténydemokrata és Keresztényszociális Unió, a Szabaddemokrata és a Szociáldemokrata Párt; az olasz Kereszténydemokrata, a Kommunista és a Szocialista Párt; a Spanyol Szocialista Munkáspárt; a svéd Baloldali Párt - kommunisták és a svéd Szociáldemokrata Munkáspárt, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártja küldöttsége kapott invitálást.
A sokpárti konferencia vitaindító előadásában Kótai Géza, az
MSZMP KB osztályvezetője utalt arra, hogy rendhagyó tanácskozásra
érkeztek Budapestre a résztvevők; példa nélküli, hogy Európa és
Észak-Amerika felelős politikai pártjainak képviselői: kommunisták,
szocialisták, szociáldemokraták, centristák, liberálisok,
kereszténydemokraták és konzervatívok ültek volna egy asztalhoz,
hogy megvitassák a kontinens helyzetét, az európaiak közös teendőit.
Reményét fejezte ki, hogy a küldöttek két nap múltán még jobban
értik majd egymást, nézeteik is közelednek egymáshoz bizonyos
kérdésekben; s a kötetlen, szabad viták során kialakul a bizalomnak
az a minimuma, amely lehetővé teszi a véleménycsere további
folytatását szélesebb, sőt reprezentatívabb körben. (folyt. köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:02
|
Vissza »
|
|
Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (2. rész)
|
A tanácskozás létrejötte az elmúlt években Európában
kibontakozott változások fokmérője és fontos bizonyítéka is -
hangsúlyozta, s címszavakban sorolta mindazokat az eseményeket,
amelyek bizakodást kelthetnek a jövőt illetően. Az igazán fontos
kérdés azonban az, hogy mennyire tartósak ezek a változások -
szögezte le, s hozzátette: sokféle szándék, motíváció van, amely egy
békés, enyhült, együttműködő Európa felé mutat.
A továbbiakban szólt arról, hogy a kontinens egészének élesedő
világgazdasági versenyben kell helytállnia, míg azonban
Nyugat-Európa a világ élvonalában kíván haladni, a földrész másik
fele számára a végleges leszakadás veszélye sejlik fel. A
külön-külön és az együttesen megélt kihívások hatására mára
válaszúthoz érkezett a két pólus: együtt vagy egymás ellenében. Az
európai fejlemények ma még mindkét eshetőséget tartalmazzák -
mutatott rá. Azzal összefüggésben, hogy ki mit várhat az
,,együttműködő Európától,,, az előadó kijelentette: a szocialista
országoknak tőkére és technológiára van szükségük, ugyanakkor nem
nélkülözhetik az előrevivő impulzusokat a kétség kívül létező
civilizációs hátrányaik felszámolásához, igénylik a modern ipari
demokráciák működtetésében szerzett tapasztalatokat. Arra felelve
pedig, hogy mit várhat Nyugat-Európa a szocialista országokkal való
együttműködéstől, úgy fogalmazott: biztonságot, a szó legszorosabb
értelmében. A kölcsönös katonai fenyegetettség állapotát ugyanis
csak a bizalmon és a kapcsolatokon alapuló leszerelés szüntetheti
meg. Nyugat-Európa stratégiai érdeke, hogy a Kelet tényleges
partnerré váljon, s az így létrejövő, nagy kiterjedésű gazdasági
együttműködési övezet a földrész egésze világgazdasági
helytállásának esélyeit javítsa. A kontinens újfajta
infrastruktúrája tartalmazza a gazdasági, a kulturális, a
humanitárius, a katonai, a politikai, a tudományos-műszaki
együttműködést, összefogja az állampolgártól a katonai szövetségekig
húzódó szintek mindegyikét, kiterjedve a határ két oldalán fekvő
közösségek kontaktusaitól az összeurópai együttműködésig. E
kapcsolatrendszer átfogó érvényű demokratizálódással és
társadalmasodással járna, felértékelődne a ,,népi diplomácia,,: az
emberek közötti közvetlen kapcsolatok, a kulturák, szellemi
áramlatok érintkezései, a legkülönfélébb mozgalmak, szervezetek
kontaktusai. Mindez Európa egyik fele számára természetes, a másik
oldalnak azonban még nem. Hozzátette: mindennek fontos feltétele,
egyik alapvető összetartó ereje a közös értékek, mindenekelőtt a
demokrácia és az emberei jogok tiszteletben tartása. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (3. rész)
|
A tartós és kölcsönösen előnyös együttműködés ugyanis csak
korrekt, megbízható és kiszámítható partneri viszonyon alapulhat.
Átfogó együttműködés - benne az emberek közötti szabad, minden
akadálytól mentes kapcsolattartás, az emberek és információk szabad
áramlása - csak demokratikus országok között valósítható meg -
jelentette ki, felhíva a figyelmet arra, hogy a XX. század végén
Európában nem csak egyes embereket, de milliós nemzeti kisebbségeket
fosztanak meg elemi egyéni és kollektív emberi jogaiktól.
Az együttműködés nem pusztán elhatározás kérdése, hanem az
alkalmasságé is - hangsúlyozta Kótai Géza, kulcsfontosságúként
említve a szocialista országok esetében azt, hogy
modernizálódásukhoz nemcsak a kelet-nyugati együttműködésre van
szükség, hanem arra is, hogy képessé váljanak erre az
együttműködésre. Meggyőződését fejezte ki, hogy ez a folyamat
hozzájárul a demokrácia ,,fehér foltjainak,, megszünéséhez is a
kontinensen.
Az ,,együttműködő Európa,, nem állapot, hanem folyamat. A
változások nem nélkülözhetik az előrevivő impulzusokat, a céltudatos
cselekvést és az akadályok közös erőfeszítéssel történő lebontását -
mutatott rá -, ezután lebontandó akadályként említve a katonai
szembenállást. Amint fogalmazott: az európai együtttműködésben az
előrelépés kulcsa a hagyományos leszerelés megkezdése, a bizalom
megteremtése, intézményesítése. Ezt erősítik a hetvenes évek
tapasztalatai is. Ugyancsak veszélyként említette Európa
gazdasági-technológiai kettészakadásának kilátását, hangsúlyozva e
területen Nyugat-Európa feladatait. Mindezekkel szorosan összefüggő
problémaként szólt Kelet- és Közép-Európa akut válságövezetté
válásának esélyéről, amelynek elkerülése érdekében partneri
együttműködésre, a nemzetközi munkamegosztás előnyeinek
kihasználására, a pénzügyi rendszerbe való bekapcsolódás
lehetőségére van szükség. S mindez politikai akaratot is igényel.
A demokrácia és az emberi jogok problémakörét elemezve Kótai
Géza leszögezte: miközben mind többen egyetértenek abban, hogy nem
lehet ,,szocialista,, és ,,kapitalista,, emberi jogokról beszélni,
csak egységesen általános emberi jogokról, nem lehet figyelmen kívül
hagyni a történelmi gyökerű különbségeket sem. Senki nem hunyhatja
le a szemét az emberi jogok durva megsértése láttán, hiszen ez az
európai népek közösségének ügye. Végül kijelentette: eljött annak is
az ideje, hogy ne csak az államok, hanem a pártok is közös asztalhoz
üljenek, amikor az európai együttműködés ügyének előmozdítása
szerepel napirenden, s az országok sorsa iránt érzett felelősség
jegyében el kell kezdeni a sokoldalú párbeszédet. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (4. rész)
|
A vitaindítót követően a pártdelegációk vezetői röviden
körvonalazták azokat az elképzeléseiket, amelyekről a következő két
nap során be kívánnak számolni a kerekasztal köré ült partnereiknek.
Mindebből kitűnt: az európai népek tanulni akarnak egymás
tapasztalatából, s a párbeszéd folytatása fontos építőkő lehet az
Európa-ház felépítésében. Többen aláhúzták, hogy a bizalomerősítő
intézkedések azok számára különlegesen fontosak, akik nem vehetnek
részt a fegyverzetcsökkentési tárgyalásokon. A kontinens gazdasági,
műszaki együttműködésének kiterjesztése eredményezheti az európai
közösségen belüli egységes piac létrehozását.
A felszólalók megállapították: a kontinens jövőjét a pluralizmus
és a piacgazdasági elemek határozzák meg; segítik a politikai és az
ideológiai megosztottság áthidalását, előmozdítják az
együttműködést. Kifejtették: Európa jövője csak akkor biztosítható,
ha egyre nagyobb mértékű a szabadság, a biztonság. A társadalmi és
gazdasági haladás előfeltételeként említették a politikai fejlődést,
hozzátéve: a politikai változások, a leszerelési intézkedések
növelik a lakosság biztonságérzetét. Felhívták a figyelmet arra is,
hogy különböző pártok képviselői ültek egy asztalhoz, s a
pártkapcsolatoknak fel kell vállalniuk a motor szerepét a változás
folyamatában. Ebben az értelemben is különleges jelentősége van a
mostani tanácskozásnak. Rámutattak: a pártok közötti dialógusnak - a
helsinki záróokmány szellemében - a korábbinál nyitottabb
eszmecserévé kell alakulnia, a népek egymás jobb megértését is
szolgálva. E kontaktusok azonban nem vállalhatják át azokat a
feladatokat, amelyeket a kormányközi együttműködésben kell
megoldani.
Többen - elsősorban osztrák és NSZK-beli pártok képviselői -
pozitívan értékelték a Magyarország és Ausztria közötti műszaki
határzár végleges lebontását. Hangsúlyozták: ennek jelentőségét
növeli, hogy erre Európa közepén került sor, s ez új tervek
kovácsolására nyújt lehetőséget. A két rendszer közötti hídépítés
példájaként említették a Budapest-Bécs Világkiállítás lehetséges
megrendezését, kijelentve, hogy az ilyen kezdeményezések is segítik
a biztonságos Európa megteremtését. Szóba került a konferencián a
szocialista országokban zajló reformfolyamat hatása, amellyel
összefüggésben megállapították, hogy a perejsztrojka egész Európa
érdekeit szolgálja. Elhangzott: a kontinens polgárai konstruktívan
kívánnak dolgozni a kísérletek sikeréért, hiszen e törekvések
hozzájárulnak az enyhülés légköréhez.
A tanácskozás ezután zárt üléssel folytatódott. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 17:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (5. rész)
|
(Felhasználható 20 órától)
Este, a vitanap zárásaként a magyar politikai élet vezető
személyiségei fórumon látták vendégül a pártok képviselőit. Pozsgay
Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, Kótai
Géza, Kemenes Ernő tervhivatali államtitkár és Kilényi Géza
igazságügyminiszter-helyettes tájékoztatta a résztvevőket a
magyarországi gazdasági reform, demokrácia és külpolitika
témakörében.
A tanácskozás pénteken zárt ülésen folytatódik. Az eszmecsere
tapasztalatait várhatóan szombaton sajtókonferencián összegzik.
(MTI)
1989. május 11., csütörtök 18:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|