Rendszerváltás és az MTI

	Nemzetközi konferencia Európa jövőjéről (2. rész)
A tanácskozás létrejötte az elmúlt években Európában kibontakozott változások fokmérője és fontos bizonyítéka is - hangsúlyozta, s címszavakban sorolta mindazokat az eseményeket, amelyek bizakodást kelthetnek a jövőt illetően. Az igazán fontos kérdés azonban az, hogy mennyire tartósak ezek a változások - szögezte le, s hozzátette: sokféle szándék, motíváció van, amely egy békés, enyhült, együttműködő Európa felé mutat. A továbbiakban szólt arról, hogy a kontinens egészének élesedő világgazdasági versenyben kell helytállnia, míg azonban Nyugat-Európa a világ élvonalában kíván haladni, a földrész másik fele számára a végleges leszakadás veszélye sejlik fel. A külön-külön és az együttesen megélt kihívások hatására mára válaszúthoz érkezett a két pólus: együtt vagy egymás ellenében. Az európai fejlemények ma még mindkét eshetőséget tartalmazzák - mutatott rá. Azzal összefüggésben, hogy ki mit várhat az ,,együttműködő Európától,,, az előadó kijelentette: a szocialista országoknak tőkére és technológiára van szükségük, ugyanakkor nem nélkülözhetik az előrevivő impulzusokat a kétség kívül létező civilizációs hátrányaik felszámolásához, igénylik a modern ipari demokráciák működtetésében szerzett tapasztalatokat. Arra felelve pedig, hogy mit várhat Nyugat-Európa a szocialista országokkal való együttműködéstől, úgy fogalmazott: biztonságot, a szó legszorosabb értelmében. A kölcsönös katonai fenyegetettség állapotát ugyanis csak a bizalmon és a kapcsolatokon alapuló leszerelés szüntetheti meg. Nyugat-Európa stratégiai érdeke, hogy a Kelet tényleges partnerré váljon, s az így létrejövő, nagy kiterjedésű gazdasági együttműködési övezet a földrész egésze világgazdasági helytállásának esélyeit javítsa. A kontinens újfajta infrastruktúrája tartalmazza a gazdasági, a kulturális, a humanitárius, a katonai, a politikai, a tudományos-műszaki együttműködést, összefogja az állampolgártól a katonai szövetségekig húzódó szintek mindegyikét, kiterjedve a határ két oldalán fekvő közösségek kontaktusaitól az összeurópai együttműködésig. E kapcsolatrendszer átfogó érvényű demokratizálódással és társadalmasodással járna, felértékelődne a ,,népi diplomácia,,: az emberek közötti közvetlen kapcsolatok, a kulturák, szellemi áramlatok érintkezései, a legkülönfélébb mozgalmak, szervezetek kontaktusai. Mindez Európa egyik fele számára természetes, a másik oldalnak azonban még nem. Hozzátette: mindennek fontos feltétele, egyik alapvető összetartó ereje a közös értékek, mindenekelőtt a demokrácia és az emberei jogok tiszteletben tartása. (folyt.köv.) 1989. május 11., csütörtök 17:07
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »