Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 11.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Állásfoglalás az 1990. évi népszámlálásról

"A Központi Statisztikai Hivatal takarékossági okokból le kíván mondani az 1990. évi teljes körű népszámlálásról, és mindössze egy 10 százalékos országos mintán akar adatokat begyűjteni a lakosságtól. A társadalomtudományok képviselőit és művelőit nyugtalanítja ez a megoldás."
SZER:

Magyarországi közvéleménykutatás

"A Társadalomtudományi és a Szociológiai Intézetben Bruszt László irányításával készült közvéleménykutatás szerint 66 százalékról 24-re csökkent azoknak az aránya, akik bíznak az MSZMP-ben. Éppen Münchenben van egy ugyancsak közvéleménykutatással foglalkozó szakember Hann Endre. Megkérdeztem tőle: az arányoknak ez a jelentős változása nem egyszerűen csak azt fejezi ki, hogy a felmérésben megkérdezettek ma már ki merik mondani, hogy nem bíznak az MSZMP-ben? - Én ezt tekinteném csaknak, hiszen ez is egy nagyon fontos eredménye a vizsgálatnak, hogy ma már az emberek nyíltabban hajlandók kényesnek tartott politikai kérdésekről is beszélni. Ezzel együtt ma már elkezdenek látni alternatívákat."

Állásfoglalás az 1990. évi népszámlálásról (1. rész) (OS)

1989. május 11., csütörtök - A Központi Statisztikai Hivatal
takarékossági okokból le kíván mondani az 1990. évi teljes körű
népszámlálásról, és mindössze egy 10 százalékos országos mintán akar
adatokat begyűjteni a lakosságtól. A társadalomtudományok
képviselőit és művelőit nyugtalanítja ez a megoldás.

    A népszámlálások hagyományos feladata, hogy meghatározott
rendszerességgel adatokat szolgáltassanak a teljes népességről, a
helyi igazgatásnak, a tudományos kutatásnak. A magyar népszámlálások
1870 óta tesznek eleget a társadalom és az állam részéről
megnyilvánuló elvárásoknak, a nemzetközi tudományosságban is
elismerést kivíva. Ez a több mint százéves adatsor történeti és
tudományos érték, aminek megőrzésében, gyarapításában (korábbi
népszámlálások pótlólagos közzétételében) a KSH az utóbbi időben is
nagy szerepet vállalt. Az 1990. évi felvétel megszakítaná ezt a
hagyományt anélkül, hogy átgondolt új rendszert teremtene.

    A tudomány és a közigazgatás szempontjából is számos érv szól
amellett, hogy a népesség teljes körű számbavétele egyelőre
megmaradjon. Magyarországon igen jelentős a területi különbségek
szerepe a rétegződésben, az életmódban és az életkörülményekben, e
területen az egyre gazdagodó helyi és regionális elemzések (akár
történeti indíttatásúak, akár a közelmúltra koncentrálódnak)
alapvetően igénylik a települési adatokat. A jelenlegi társadalmi és
intézményi átalakulásban megerősödő helyi közösségeknek is szükségük
van községi népességi adatokra. A teljes körő adatgyűjtés elmaradása
nem egyeztethető össze a kormány azon szándékaival, amelyek a helyi
tanácsi önkormányzat visszaállítását célozzák a közeljövőben. A
tanácsok önálló közigazgatási egységként való működésének egyik
legfontosabb feltétele, hogy a lehető legfrisebb információkkal
rendelkezzenek a területükön élő népesség demográfiai, foglalkozási
viszonyairól, a lakásállomány állapotáról, számos egyéb jelenségről.
Mindezeket az igényeket jelenleg még a folyamatos
népességnyílvántartás nem tudja kielégíteni, sőt egyelőre még maga
is a népszámlálás segítségére szorul. (folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 17:33


Vissza »


Állásfoglalás az 1990. évi népszámlálásról (2. rész) (OS)

A népszámlálás feladatai a folyamatos népességnyilvántartások
kialakulásával valóban módosulhatnak, s szükség van ennek
végiggondolására. Jelenleg azonban semmiképpen nem indokolt
takarékossági okokból egy értékes statisztikai hagyomány
megszakítása, hiszen bizonyos, hogy a népszámlálás költségeinél
lényegesen nagyobb az a kár, amely az információk hiánya miatt
keletkezik.

    Mindezek a kérdések azonban nem lehetnek egy hivatal vagy a
Minisztertanács belügyei. Úgy véljük, ezek az Országgyűléstől a
helyi önkormányzati szerveken át a tudományos műhelyekig terjedő
közügyek. Indokoltnak tartjuk, hogy az adatok mellett a statisztikai
tevékenység is váljon nyilvánossá, segítésére szülessen egy széles
körű és nagy tekintélyű társadalmi tanács. A magyar statisztika
talán legnagyobb teljesítményeit a fővárosi statisztikai hivatal
hozta létre, egy önkormányzat által ellenőrzött és irányított, de
nagy szakmai önállósággal rendelkező szervezet. Ma is arra lenne
szükség, hogy az új politikai-intézményi reform részeként az állami
statisztikai tevékenység is megújuljon, s a kiszolgáló munka emllett
a magyar statisztikai szolgálat visszanyerje valóságos funkcióját,
amely a társadalmi-gazdasági folyamatok szakmailag megalapozott, de
a napi igazgatási és politikai feladatoktól részben független
feltárása.

    Mindezek alapján a társadalomtudományok alulírt képviselői és
művelői úgy vélik, hogy egy átgondolt reformot megelőzően a
népszámlálás megszüntetése, s egy 10 százalékos reprezentatív
felvétellel való helyettesítése helyrehozhatatlan károkat okozna.

    Ezért fordulunk az MTA, a KSH vezetőihez, a Minisztertanács és
az Országgyűlés elnökéhez, felajánlva a statisztikát felhasználó
tudományok részvételét egy konzultatív statisztikai bizottság
munkájában is.

    Budapest, 1989. május 9.

    Hajnal István Kör - Társadalomtörténeti Egyesület Vezetősége
    Bácskai Vera elnök

    ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet
    Huszár Tibor igazgató
    Ferge Zsuzsa egyetemi tanár
    MTA Szociológiai Kutató Intézet
    Gyekiczky Tamás igazgatóhelyettes

    Magyar Közvéleménykutató Intézet
    Levendel Ádám igazgató

(folyt.köv.)


1989. május 11., csütörtök 17:40


Vissza »


Állásfoglalás az 1990. évi népszámlálásról (3. rész) (OS)

MTA Regionális Kutatások központja
Tóth József tudományos főigazgató-helyettes (Pécs)
MTA Regionális Kutatások központja
Regionális Tudományos Osztálya (Budapest)
Barta Györgyi osztályvezető

MTA Történettudományi Intézet Modernkori Osztály
Lackó Miklós osztályvezető

MKKE Szociológia Tanszék
Andorka Rudolf tanszékvezető egyetemi tanár

OT Tervgazdasági Intézet
Területi és Társadalmi Tervezési Osztály
Klekner Péter

Magyar Közgazdasági Társaság
Népgazdaságtervezés Szakosztály Területi Tervezés Szekció
Városépítési Tudományos és Tervezési Intézet
Kálnoki Kis István igazgató

Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés
Kolosi Tamás igazgató
Barna Gábor a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkára
Farkas János KSH főmunkatárs
Fekete Gyula KSH főmunkatárs
Harcsa István KSH osztályvezető
Horváth Piroska KSH főosztályvezető-helyettes
Lakatos Mária KSH osztályvezető
Polonyi Katalin KSH főelőadő
Pozsonyi Pál KSH osztályvezető
Vajda Ágnes KSH főmunkatárs
(OS)


1989. május 11., csütörtök 17:45


Vissza »

Partnereink
Dokumentumok
SZER-hallgató telefonja:

"FÉRFIHANG/ . . . "Bárci Benőt én meg nem öltem, tanúm az ég és minden szentjei..."jutnak eszembe Arany János csodaszép sorai, mikor a hajnali Kossuth Rádió hireit hallgatva hallom Kádár János fogadkozását. Lám, lám, megszólalt, megszólalt és újra tagad...Ha festő lennék, megfesteném amint Kádár János lóháton igyekszik a tetemeket visszataposni a 301-es parcellába. És kérdezzük meg azt a százezernyi magyart, akinek igenis sok-sok fájdalma fűződik ahhoz, amit Kádár János elkövetett. /LETESZI/"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD