|
|
 |
|
 |
Szerbia - tanácskozások nemzetiségi problémákról (1.rész)
|
Márkus Gyula, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád, 1989. május 11. csütörtök (MTI-tud) - A Szerb Köztársaság magas szintű politikai testületei napjainkban különös figyelmet fordítanak a nemzetiségi problémákra.
Belgrádban a Szerb Népfront választmánya a nemzetiségek nyelvén
történő tájékoztatás helyzetéről tárgyalt. Megjegyezte, hogy a Szerb
Köztársaságban a nemzetiségek nyelvén jelenleg 135 újság (köztük
egy-egy albán és magyar nyelvű napilap) és 60 folyóirat jelenik meg,
továbbá 35 rádióműsort sugároznak. Ezek fenntartására fordítják a
tájékoztatási eszközök dotációjára szánt pénz 70 százalékát.
Megállapítása szerint a nemzetiségi sajtó komoly hibákat követett el
a szerb köztársasági alkotmány módosításáról, valamint a koszovói
helyzet alakulásáról közölt írásaiban. Ezért a szerkesztőségekben
tovább kell folytatni az úgynevezett eszmei-politikai
differenciálást.
A Tanjug hírügynökség jelentése szerint Zsivorad Gyorgyevics, a
Szerb Köztársasági Tájékoztatási Bizottság elnöke a választmány
ülésén egyebek között kifejtette, az újvidéki Magyar Szóban közölt
,,tartózkodó, hiányos és kétértelmű írások nem mindig járultak hozzá
megfelelően ahhoz, hogy a vajdasági magyar nemzetiség megfelelő
képet alkosson a szerb alkotmánymódosításról, s bizonyos
többféleképpen értelmezhető magyarázataival egyes magyarországi
újságok is visszaéltek,,.
Ágoston András, az újvidéki ,,Forum,, kiadó igazgatóhelyettese
síkraszállt azért, hogy köztársasági szinten dolgozzák ki a
nemzetiségi tájékoztatás koncepcióját. Felvetette a nemzetiségi
jogok érvényesítéséről szóló törvény megalkotásának szükségességét.
Csorba Zoltán, a Magyar Szó főszerkesztője hangoztatta, hogy a
lap a JKSZ politikai irányvonalát követi, munkatársai az olvasóknak
írnak, s ,,más dolog az, hogy írásait külföldön hogyan fogadják,,.
Vitathatatlan - mondotta -, hogy a szerb alkotmány módosításával nem
csökkennek a nemzetiségek jogai, de ha a bürokrata apparátus
akadályt gördít az érvényesítésük elé, akkor nem kendőzhetjük el a
problémákat,,. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök 09:53
|
Vissza »
|
|
Szerbia - tanácskozások nemzetiségi problémákról (2.rész)
|
Vojiszlav Micsovics, a szerb népfront elnökségi tagja
felszólalásában elutasította Ágoston András javaslatát, mondván,
hogy a nemzeti egyenjogúságot a jugoszláv alkotmány szabályozza.
Kijelentette, hogy a nemzetiségi sajtó egy része, így a pristinai
rádió és tv, a Rilindja című albán nyelvű napilap, valamint az
újvidéki Magyar Szó ,,a szerb köztársasági alkotmány módosítása
során negatív szerepet játszott a közvélemény formálásában,,. A
Magyar Szóban - tette hozzá - különösen bírálóan fel kell mérni az
eddigi munkát és külön azt, ahogyan most ír, mert egyes írások
kétértelműek és ezzel a magyarországi sajtó visszaél és aggódik a
vajdasági magyarság sorsáért.
Jorgovanka Milojevics, a koszovói tartományi tájékoztatási
bizottság elnöke elmondta, hogy Koszovóban folyamatban van 68 olyan
újságíró felelősségre vonása, aki aláírta a 213 albán nemzetiségű
értelmiségi dolgozó által márciusban közéttett felhívást.
x x x
A szerb köztársasági, valamint a koszovói és a vajdasági
tartományi képviselőházak külpolitikai állandó bizottságai együttes
ülésen tárgyaltak Jugoszlávia és a szomszédos országok
kapcsolatairól. A Politika című belgrádi lap közlése szerint
megkülönböztetett figyelmet fordítottak a szomszédos államokban élő
szerb nemzetiség helyzetére.
A három bizottság képviselőinek értékelése szerint Tirana
igyekszik nemzetközivé tenni a koszovói problémát, továbbra is
támogatja a koszovói albán szeparatista és ellenforradalmi erőket.
Ezért felül kell vizsgálni a Tirana irányában folytatott eddigi
belgrádi politikát.
A tanácskozás résztvevői megállapították, hogy a jugoszláv-román
viszonyban problémákat okoz a romániai délszláv nemzeti kisebbség
helyzete. Az utóbbi időben egyre többen szöknek át illegálisan
Romániából Jugoszláviába, köztük szerb nemzetiségű személyek is. Az
illetékes jugoszláv hatóságok úgy döntöttek, hogy a romániai
menekülteket - az indokolt esetek kivételével - nem kell visszaadni
vagy -küldeni, hanem átmenetileg vagy tartósan megfelelő anyagi
eszközöket kell számukra biztosítani. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök 09:59
|
Vissza »
|
|
Szerbia - tanácskozások nemzetiségi problémákról (3.rész)
|
A Magyarországhoz fűződő kapcsolatok szilárdak, tartalmasak és
felfelé ívelők. De nem szabad figyelmen kívül hagyni bizonyos magyar
köröknek a jugoszláviai magyar nemzetiség irányában tanúsított
paternalista-nacionalista magatartását, főként azóta, hogy a szerb
köztársasági alkotmányt módosították - hangoztatta az ülésen
elhangzott beszámoló.
A szerb köztársasági képviselőházban Ágoston András vajdasági
képviselő javaslatot terjesztett elő az egységes szerbiai
nemzetiségi törvény meghozatalára. Indoklása szerint a köztársaság
kötelessége ebben a problémakörben meghatározni a jogokat és
kötelezettségeket, valamint a védelmi intézkedéseket abból a célból,
hogy az állampolgárok előtt világos legyen, milyen jogrendszer
érvényes az egész köztársaságban a nemzetek és nemzetiségek közötti
viszonyok terén. +++
1989. május 11., csütörtök 10:00
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|