|
|
 |
|
 |
Kié Panama és a csatorna? (1.rész)
|
1989. május 11. csütörtök (MTI-Panoráma)
Az Egyesült Államoknak nemrégen még több katonája volt a
Panama-csatorna övezetben, mint a 2.3 millió lakosú, kicsiny ország
egész 15.000 fős hadserege. A ,,déli parancsnokság,, gyalogosai,
légi és tengeri támaszpontjain ma már csak 10.000 amerikai katona
állomásozik, de a szám híven mutatja a lényeget a Washington és
Panama között második éve tartó heves csatározásokban.
A századunk elején, 9 évi munkával, 380 millió dolláros
költséggel épült viziút a közelmúltig állam volt az államban: a
csatornaövezetben amerikai közigazgatás működött, az iskoláktól a
postáig, a rendőrségtől a bíróságig minden Washington alá tartozott,
s természetesen a hadászati fontosságú, egyúttal jelentős jövedelmet
hajtó viziút is. Panama azonban, valamennyi közép- és latin-amerikai
ország erkölcsi támogatásával, mind nyomatékosabban igényelte e
bizony gyarmati állapotok felszámolását. A demokratapárti Carter
elnöknek köszönhetőn 1977-ben sikerült is a kompromisszumos
megállapodás: a szerződések szerint az Egyesült Államok 2000-ig
fokozatosan átadja az övezetet és a viziútat Panamának, de a
csatorna státusának semlegesnek kell maradnia. Magyarán: Panamának
mindenkor, mindenkinek biztosítania kell a viziút akadálytalan
használatát.
E paragrafus - az amerikai értelmezés szerint - lehetővé teszi,
hogy az Egyesült Államok a jövőben bármikor katonailag is
beavatkozzék a csatorna ,,védelmében,, - ha úgy látja, hogy
akadályozzák annak használatában. Az elmúlt időszak washingtoni
utalásai szerint egy olyan panamai rendszer, mint a jelenlegi ,
Manuel Noriega tábornok irányítása alatt, ilyen fajta akadályt
jelenthet.
A mindenkori amerikai kormányok a közelmúltig jól együttműködtek
a mindenkori panamai katonai rendszerekkel - például Omar Torrijos
tábornokkal, kivel a csatorna-szerződéseket megkötötték. Washington
bizalmasa, egyes hírek szerint sokáig a CIA fizetett embere volt
Manuel Noriega is. Miután azonban 1986-ban kábítószer- és
fegyvercsempészés miatt vádat emeltek ellene az Egyesült Államokban,
azóta próbálják eltávolítani és olyan személlyel felváltani, aki nem
veszélyezteti az amerikai érdekeket. A masszív diplomáciai nyomás
után Reagan elnök megszűntette a Panamának nyújtott katonai és
gazdasági segélyt, a kereskedelmi kedvezményeket, azután a csatorna
használatáért járó pénzek kifizetését is. (folyt.)
1989. május 11., csütörtök 08:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|