|
|
 |
|
 |
A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (1. rész)
|
1989. március 5., vasárnap - Az Országgyűlés márciusi ülésszakán várhatóan a honatyák elékerül a sztrájkról és a Munka Törvénykönyve módosításáról, valamint az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezet. E témaköröket megvitatták a Független Jogász Fórumban tömörülő jogászok is, s kialakították álláspontjukat.
A Fórum szerint egyik tervezet sem alkalmas jelenlegi formájában
arra, hogy a Parlament megtárgyalja. A sztrájkjognak mint alapvető
munkavállalói jognak a szabályozását az alkotmányban látják
szükségesnek, és egyben - néhány rövid szabállyal - kielégítően
megoldhatónak. E szabályok közé nem kerülhetnek be a tervezetben
most szereplő, a sztrájk célját, szervezésének jogát és az abban
résztvevők jogait érintő korlátozások. A sztrájk szervezőit és
résztvevőit védő garanciákat viszont feltétlenül indokoltnak vélik
beépíteni.
A jogalkotás törvényben rögzített elveivel
összeegyeztethetetlennek tartják, hogy a Munka Törvénykönyve
módosításának tervezete semmilyen formában nem került társadalmi
vitára. A szakszervezeti jogok gyakorlására vonatkozó szabályok -
minden jogtól megfosztva a kisebbségi szakszervezeteket - a tartóssá
váló összeütközések veszélyét hordozzák. Gátolják az alkalmazottak
közötti szolidarítás kialakulását, s végeredményben gyengítik
nemcsak a kisebbségben maradó, hanem a többségi szakszervezeteket
is. A Független Jogász Fórum szerint a javaslat a hatályos joghoz
képest is csökkenti a dolgozók részvételének lehetőségét a
munkahelyi irányításban. Még ebből is kizárja a gazdasági társaságok
alkalmazottait, s ezzel - a tulajdonosi érdekre hivatkozva - olyan
ellenőrzési jogokat iktat ki, amelyek a munkahelyi konfliktusok és
menedzseri visszaélések fékezésével a világon mindenütt a
tulajdonosi érdekeket is védik. Ezt a jogalkotói lépést a jogászok
megengedhetetlennek tartják napjainkban, amikor a mesterségesen
felgyorsított társasággá alakulási folyamatban mind jobban eltűnik
az állami tulajdonos.
Mind a hatályos, mind a tervezett jogszabályokból hiányzik a
munkahelyi ellentétek megelőzésének és feloldásának
intézményrendszere. Ezért mielőbb megalkotandónak tartják a
munkáltatók és alkalmazottak közti kollektív kapcsolatokat átfogóan
rendező törvényt, és ugyanígy az évek óta elodázott új Munka
Törvénykönyv kidolgozását is. (folyt.köv.)
1989. március 4., szombat 12:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Független Jogász Fórum állásfoglalásai (2. rész)
|
A Független Jogász Fórum szerint az, hogy az Igazságügyi
Minisztérium február 23-án hozta nyilvánosságra a március 8-án az
Országgyűlés elé terjesztendő alkotmánykoncepciót, nem segíti az
országos vitát.
A szabályozás koncepcióját valóban széles körű társadalmi vitára
kell bocsátani, minden eddiginél nagyobb nyilvánossággal a sajtóban
- ajánlja az FJF. Ezt követően az MSZMP és a független politikai
szervezetek képviselőiből létre kellene hozni egy testületet, amely
értékelné a vitákon elhangzottakat, s az Igazságügyi Minisztérium
szakmai közreműködésével meghatározni az alkotmánynak a Parlament
elé kerülő végleges szabályozási elveit. Az így elfogadott koncepció
alapján a minisztériumi szakapparátus dolgozza ki az alkotmány
szövegének tervezetét, amelyet a jogalkotásról szóló törvény
értelmében szintén társadalmi vitára kell bocsátani. Az elhangzott
javaslatok figyelembevételével a minisztérium készítené el a
végleges törvényjavaslatot, miközben az MSZMP és a független
politikai szervezetek képviselőiből álló testület konzultatív
feladatot látna el.
A Független Jogász Fórum javaslata az, hogy mindezzel
párhuzamosan - biztosítva a választás lehetőségét - a jelenlegi
Országgyűlés helyett egy valóságos népképviseleti szervet kell
létrehozni. Ez lehet egyedül alkalmas arra, hogy egy hiteles, a
nemzet sorsát hosszú távon is meghatározó alaptörvényt fogadjon el.
A kormány terjessze az Országgyűlés nyári ülésszaka elé a
párttörvényre, valamint az egyszeri alkalomra szóló választójogi
törvényre vonatkozó javaslatot - mondja ki az állásfoglalás. (Az FJF
már elkészített egy ilyen törvénytervezetet, amelyet a felgyorsult
politikai folyamatok miatt esetleg előrehozott választás
lebonyolítására szánt.) A párttörvény és az ideiglenes választójogi
törvény elfogadását követően az Országgyűlés oszlassa fel önmagát.
Állásfoglalásában a független jogászok testülete végül
leszögezi, hogy az alkotmány legitimációját csak egy népképviseleti
Országgyűlés biztosíthatja, és nem egy esetleges népszavazás, amely
természeténél fogva legfeljebb az alkotmányozás szükségességének
eldöntésére lenne alkalmas, de nem egy bonyolult szabályozás
helyességének megitélésére. (MTI)
1989. március 4., szombat 12:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|