Rendszerváltás és az MTI

	Vita a sztrájktörvényről (1. rész)
1989. február 24., péntek - A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete rendezésében társadalmi vita volt a sztrájktörvény tervezetéről pénteken a TIT Kossuth Klubjában. - Mint országgyűlési képviselőnek minden vélemény fontos számomra, mert eddig nem volt társadalmi vita a sztrájktörvény tervezetéről - mondotta bevezetőjébe n Benjámin Judit országgyűlési képviselő, a vita levezető elnöke. Bruszt László szociológus, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának képviselője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi lassú demokratizálódási folyamatokban veszélyes lehet, ha kezelhetetlenné válnak a gazdasági élet egyes elemei. Tíz éve csökken a reálbér értéke, 540 ezer ember bére a létminimumot sem éri el, s a becslések szerint rövidesen 100-200 ezer munkanélkülivel kell számolni. Ilyen helyzetben egy korlátozó sztrájktörvény olyan szemléletet sugall, mely negyven éve nyomja rá bélyegét a munka világára: a felülről szabályozás, a fegyelmezés, a büntetés és a korlátozás szemléletét. A demokratikus szakszervezetek véleménye szerint nem a konfrontációra kell felkészülni, hanem a megegyezéses politika feltételeit kell kialakítani, de ehhez ma még hiányzik több jogi és intézményi feltétel. Lőrincz György, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályvezetője szerint a sztrájk harc, és formailag ebből jogot nem is lehetne csinálni. A sztrájktörvényt egyfajta hadijognak mondta. Azt hangsúlyozta, hogy a 13 éve Magyarországon is elfogadott nemzetközi egyezményben foglalt sztrájkszabályozás idegen test maradt a törvénykezésben. A sztrájk ugyanis a munkajog szerint tilos volt, és egyébként sincs fórum, ahol megállapítanák a sztrájk jogszerűségét. E jogbizonytalanság megszüntetését célozza a jelenlegi tervezet. Utalt azokra az újabb finomításokra, amelyekre már az eddigi sztrájktörvény-ellenes akciók nyomán kényszerültek az előterjesztők. Horváth István, a Független Jogász Fórum képviselője arra mutatott rá, hogy indokolatlan a sztrájktörvénynek a Munka Törvénykönyvén (MT) kívüli külön szabályozása. (folyt.köv.) 1989. február 24., péntek 20:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Vita a sztrájktörvényről (2. rész)
Ha a sztrájk munkavállalói jog, akkor nem megalapozott, hogy az összes dolgozói jogot és kötelezettséget felsoroló MT-n kívül legyen ez megfogalmazva. S ha ugyanez a MT sorolja fel az összes szakszervezeti jogosítványt is, akkor ezek közül a legerősebbet, a sztrájkjogot szintén nem ésszerű külön törvénybe vonni. A sztrájkot nem szakemberek, hanem laikusok szervezik, ezért a jogi túlszabályozás különösen indokolatlan - mutatott rá Horváth István. Forgács Pál, a TDDSZ választmányi tagja elmondta, hogy e törvénytervezet a jelenlegi szövegének elfogadása nemztközi vonatkozásban súlyos károkat okozhat Magyarország erkölcsi, politikai és gazdasági érdekeinek. Számos ország szakszervezete és szakszervezeteinek szövetsége vállalt máris szolidaritást a sztrájktörvény ellen kibontakozó hazai mozgalommal. A sztrájkot a munkaadók és a munkavállalók közötti vitás kérdések végső eszközének tartja a Magyar Gazdasági Kamara - emelte ki Tardos János a kamara osztályvezetője. A munkaadó, jelenleg általában az igazgató, csak azokat a vitás kérdéseket tudja kezelni a vállalaton belül, amelyek az ő hatáskörében vannak. A probléma többoldalú megvilágítását követően vita bontakozott ki a TDDSZ-fórumon. Ugyanerről a témakörről szombaton a Független Jogász Fórum, majd hétfőn a Parlamentben a független képviselők csoportja is vitát folytat. (MTI) 1989. február 24., péntek 20:16
Vissza » A hírhez kapcsolódik »