|
|
|
|
Országgyűlés - második nap (1. rész)
|
1989. május 11., csütörtök - Csütörtökön délelőtt 9 órakor Jakab Róbertné elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés májusi ülésszaka. A Minisztertanács nevében Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény módosítási javaslatát, amely a PTK kamatrendelkezéseinek megváltoztatását kezdeményezi. Ez ügyben Hellner Károly képviselő a Parlament tavaly novemberi ülésszakán emelt szót, s a kormány egyetértett az idejétmúlt rendelkezések felülvizsgálatával.
A jelenleg érvényes szabályozás szerint a PTK 8 százalékban szabja meg az ügyleti és a késedelmi kamat értékét. Kulcsár Kálmán rámutatott: az évi 8 százalékos törvényes kamatérték a mai gazdasági körülmények között már nem reális. Évek óta meghaladja azt az árszínvonal emelkedésének üteme, a bankok által felvett vagy nyújtott hitelek kamatának mértéke. A kamat ugyan nem arra szolgál, hogy az infláció mértékét kövesse, hanem, hogy a pénz használatáért fizetendő díj meghatározásával a gazdasági élet résztvevőit befolyásolja; befektetésre vagy megtakarításra ösztönözze. Mégis világos, hogy az infláció figyelmen kívül hagyásával ez a hatás nem biztosítható. A kamat mértékének meghatározásánál arra kell törekedni, hogy a PTK-ba viszonylag időtálló szabályozás kerüljön; ugyanakkor a gazdasági élet változásait kellő rugalmassággal követhesse a kamatmérték. Az új szabályozás 20 százalékos kamatfelsőhatárt állapít meg, s a szerződő felek szabadságát mindössze annyiban kívánja kötni, hogy a szerződő felek ettől fölfelé nem térhetnek el; lehetőségük van azonban arra, hogy a törvényesnél alacsonyabb mértékű kamatban állapodjanak meg. Ugyanez vonatkozik a késedelmi kamatra is. A törvényjavaslat szerint pénztartozás esetén a késedelem időpontjától kezdődően a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egységesen 20 százalék kamatot kötelesek fizetni akkor, ha a tartozás egyébként kamatmentes. Ha pedig jogszabály vagy szerződés alapján kamat is jár, a kötelezett ennek évi 8 százalékos kamattal növelt összegét köteles megfizetni, tehát összesen 28 százalék megfizetésére köteles a késedelmes teljesítő. Ezzel kapcsolatban az előterjesztő hangsúlyozta: a 20 százalékos mérték a késedelem esetében sem büntető jellegű, a kamat nélküli kölcsönöket általában baráti szívesség alapján nyújtanak. (folyt.köv.)
1989. május 11., csütörtök 10:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 771-685: - Horvát Jánostól kérdezi, mi van Kádár Jánossal. Mást mond Grósz és mást mond Nyers elvtárs. Nem hiszem, hogy Kádár János annyira beteg, ahogy most ezt feltüntetik.
- A Tv 2-ben ajánlottak egy könyvet, a Halál bolygója. 586-617 Hol találhatók ezek a könyvek. - Nagy Ferenc: - Ha előrehoznák az országgyűlési képviselői választásokat, jó lenne ha a TV 2 tudósítói megjelennének Újpesten és bebizonyíthatnák, hogy a képviselőket nem is ismerik. Újpesten a 15 ezer lakosból 100 ember ismeri a képviselőjét.
- Fejti György azon kijelentésével egyáltalán nem értek egyet, hogy Ök komoly testület. Ezt az elmúlt 40 év bebizonyította. Hogy mennyire komoly ez a testület. Unalmas, fárasztó ez a brossura szerinti szöveg. Lehet a szemén látni, hogy nem azt mondja, amit gondol. Elég volt a hazugságokból. Ténvleq tárgyalni kell, eqyik oldalon az MSZMP, az állítólagos komoly testület,, amit én kétséqbe vonok, mert folyton hazudnak, a másik oldalon a kerek asztal, amelvben talán még bíznak az emberek."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 10. Megnyílt az Országgyűlés májusi ülésszaka. Németh Miklós miniszterelnök elmondta: Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|