Rendszerváltás és az MTI

	Rubel konvertibilitás (1.rész)
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti Moszkva, 1989. május 10. szerda (MTI-TUD.) - A rubel konvertibilitásának problémájáról közölt figyelemre méltó cikket szerdai számában a Pravda. A cikkíró - aki egyértelműan állást foglal a szovjet pénz konvertibilissá tétele mellett, de felhívja a figyelmet számos buktatóra is - egyebek között azt ajánlja, hogy a rubel árfolyamát ne az amerikai dollárhoz, hanem a Közös Piac egységes pénzéhez, az ECU-hoz igazítsák. Matyuhin professzor bevezetőjében határozottan leszögezi: a rubel konvvertibilissá tétele nem egyszerűen szükséges, hanem életbe vágóan fontos feladat. Elengedhetetlenül szükséges a szovjet gazdaságnak a világgazdaságba való bekapcsolása szempontjából. Ezzel együtt lehetőséget nyújt arra is, hogy objektív módon hasonlítsák, mérjék össze a Szovjetunió gazdaságát a nyugati országokéval. Mindezzel együtt Matyuhin annak a határozott véleményének ad hangot, hogy a rubel szabad átválthatóságának jelenleg nincsenek meg a feltételei. Ennek egyik legfőbb oka, hogy a gazdaságirányításban még mindig az adminisztratív módszerek és eszközök érvényesülnek, s az feltehetőleg még egy jó ideig így is marad. Nem kevésbé lényeges körülmény, hogy a Szovjetuniónak nincs megfelelő tapasztalata a kamatlábak operatív megváltoztatásában, nem rendelkezik megfelelő valutatartalékokkal, hogy szükség esetén valutavásárlással avatkozzon be a rubel árfolymának kedvezőtlen változásába, s ugyancsak hiányzik a Szovjet Állami Bank és más országok központi bankjai közötti bejáratott együttműködési rendszer. Ezért fennáll a reális veszélye annak, hogy a szovjet gazdaság a nemzetközi pénzpiac ingadozásainak kiszolgáltatottjává válik. Az elégtelen előkészületek egyik további káros következménye lehet, hogy a rubel árfolyama meredeken zuhanni fog a többi válutáéhoz képest. Feltehető ugyanis, hogy árufedezet nélküli rubelmilliárdok fognak kiáramlani a valutapiacra - áruval fedezett - más valuták felvásárlására. Matyuhin kétségbe vonja a valuta-árverések gyakorlatának létjogosultságát is, mert szerinte a kereslet-kínálat egyensúlya még a dollár ezer rubeles árfolymán sem jönne létre. Jelenleg nincsenek exportorientált ágazatok, ahol a tiszta valutabevételek elérnék a kész termék értékesítésének 20-30 százalékát, ami esetleg rubelre való átváltásra késztetné a vállalatokat. A jelentéktelen valutabevételt pedig nem fogják árverésre kínálni, amikor rubelhez másként is hozzá juthatnak. (folyt.) 1989. május 10., szerda 12:53
Vissza » Folytatásokkal »