|
|
|
|
A strasbourgi meghívó (2.rész)
|
Az Európa Tanács égisze alatt kötött megállapodások zöme elvben már ma is nyitott nem-tagállamok számára is. Jugoszlávia (és a Szentszék) így csatlakozhatott például a kulturális konvencióhoz. Pénteken, a tanács első konkrét lépéseként a miniszteri bizottság meg is hívta Lengyelországot és Magyarországot (miután Varsó és Budapest korábban már kérte ezt), hogy csatlakozzanak ehhez a megállapodáshoz. Korábban a csatlakozási szándék nem nyerte el a miniszterek egyöntetű támogatását, ezért húzódott a dolog. Most viszont ,,meleg támogatásban,, részesítették norvég kollegájuk, Thorvald Stoltengerg ebbeli indítványát. A parlamenti közgyűlés azonban ennél is tovább mutató lépést érlelt ezen a tavaszon. A testület nem tagállamokkal foglalkozó bizottsága kidolgozta és április 13-i párizsi ülésén egyhangúlag elfogadta a ,,különleges meghívotti státus,, tervezetét. A 177 képviselő előreláthatólag csütörtökön fogadja el az új szabályozást, amely megnyitja Strasbourg kapuit Kelet-Európa reform-országainak parlamenti képviselői előtt. Hazánk egyik várományosa ennek a státusnak, amely a már meglévő megfigyelői státusnál (amely a nem európai Izrael állam képviselőit illeti meg) szélesebb lehetőségeket biztosít... A tervezet szerint különleges meghívotti státust olyan tagországok törvényhozásai kaphatnak, amelyek teljesítik a legfőbb emberi jogi okmányok, úgymint az ENSZ alapokmánya és a helsinki folyamat keretében kidolgozott megállapodások előírásait. Az érdekelt törvényhozásokat felkérik, hogy a különböző irányzatokat tükröző, legfeljebb 18 tagú delegációkat küldjenek Strasbourgba. A különleges meghívotti státussal rendelkező küldöttségek tagjai a tervezet értelmében felszólalhatnak a közgyűlés plenáris ülésén az elnök egyetértésével, de nem rendelkeznek szavazati joggal. A bizottsági üléseken abban az esetben vehetnek részt, ha az adott bizottságok meghívják őket. Az Európa Tanács alapszabályának 5. pontja szerint létezik ,,társult tag,, státus is a tanácsban, bár ezt csaknem harminc esztendeje nem alkalmazták. Társult tagságra nem a parlamenti gyűlés, hanem a miniszteri bizottság hívhat meg más országokat - ami tehát a tanács miniszteri szintű irányításába való bekapcsolás valamilyen formáját is jelentené. Erről ma még kelet-európai országok viszonylatában nincs szó - de Mitterrand elnök pénteki strasbourgi beszédében éppen azt szorgalmazta, hogy a tanács dolgozzon ki új formákat a társulásra a ,,másik Európa országaival,,. Baracs Dénes (Strasbourg), MTI-Panoráma
1989. május 10., szerda 08:32
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 771-685: - Horvát Jánostól kérdezi, mi van Kádár Jánossal. Mást mond Grósz és mást mond Nyers elvtárs. Nem hiszem, hogy Kádár János annyira beteg, ahogy most ezt feltüntetik.
- A Tv 2-ben ajánlottak egy könyvet, a Halál bolygója. 586-617 Hol találhatók ezek a könyvek. - Nagy Ferenc: - Ha előrehoznák az országgyűlési képviselői választásokat, jó lenne ha a TV 2 tudósítói megjelennének Újpesten és bebizonyíthatnák, hogy a képviselőket nem is ismerik. Újpesten a 15 ezer lakosból 100 ember ismeri a képviselőjét.
- Fejti György azon kijelentésével egyáltalán nem értek egyet, hogy Ök komoly testület. Ezt az elmúlt 40 év bebizonyította. Hogy mennyire komoly ez a testület. Unalmas, fárasztó ez a brossura szerinti szöveg. Lehet a szemén látni, hogy nem azt mondja, amit gondol. Elég volt a hazugságokból. Ténvleq tárgyalni kell, eqyik oldalon az MSZMP, az állítólagos komoly testület,, amit én kétséqbe vonok, mert folyton hazudnak, a másik oldalon a kerek asztal, amelvben talán még bíznak az emberek."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 10. Megnyílt az Országgyűlés májusi ülésszaka. Németh Miklós miniszterelnök elmondta: Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|