|
|
|
|
A strasbourgi meghívó (1.rész) 2. Nyitás keletre
|
1989. május 10. (MTI-Panoráma)
,,Tudják, hogy alapvetően optimista ember vagyok. Néhány órája az Európa Tanácsban tömörül a földrész 23 parlamenti demokráciája. Miért ne képzelnénk el, hogy negyven év múlva, vagy talán hamarabb, létrejönnek a feltételek ahhoz, hogy ebben az épületben együtt üljenek Európa minden nemzetének képviselői? Ez a történelmi feladat, amely előttünk áll és amelyhez az Európa Tanács pótolhatatlan hozzájárulást nyújthat,,. Louis Jung, a testület parlamenti gyűlésének távozó elnöke beszélt így a múlt pénteken, a tanács negyvenedik születésnapján. Hogy nem puszta szóvirágról volt szó, azt már a következő percben bebizonyította: közölte, hogy a parlamenti gyűlés - mostani ülésén - létrehozza a különleges meghívotti státust, amely éppen arra szolgál, hogy lehetővé tegye a reformok útján járó kelet-európai országok törvényhozásainak bekapcsolását a strasbourgi testület munkájába. Ennek a bejelentésnek természetesen megvolt a maga előzménye. Elsősorban a gorbacsovi peresztrojka, amelynek során hét évtized után először vezették be a pluralista demokrácia és a sajtószabadság bizonyos elemeit a szovjet társadalomba, s vele együtt az a reformfolyamat is, amely a legtovább Lengyelországban és Magyarországon ment a politikai struktúrák megújításában, a pluralizmus szükségességének elismerésében. Az Európa Tanács ennek megfelelően az utóbbi három esztendőben fokozódó ütemben építette ki kapcsolatait a Szovjetunióval és Kelet-Európa több országával, köztük hazánkkal. Ezen a tavaszon dőlt el, hogy Mihail Gorbacsov éppen az Európa Tanács vendégeként fogja kifejteni július 6-án a ,,közös európai házról,, szóló elképzelését. Ez nem jelenti azt, hogy mindenben egyetértésre számíthat, hiszen például lord Howe, a brit külügyminiszter mintegy elébe vágva a szovjet vezető beszédének sietett kijelenteni: nem kell új európai házat építeni új rendtartással, hiszen már áll egy, éppen a strasbourgi... Ám hogy az Európa Tanács az a fórum, amely a mai pillanatban a legnagyobb szerepet játszhatja Nyugat-Európa kapuinak megnyitásában a keleti országok számára, ahhoz aligha férhet kétség. Elsősorban konszenzusra, kezdeményezésre, együttműködésre építő szervezet lévén, nem állnak olyan akadályok e szándék útjában, mint például az európai közösség esetében a gazdasági érdekek, vagy az integrációs mechanizmus. (folyt.)
1989. május 10., szerda 08:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 771-685: - Horvát Jánostól kérdezi, mi van Kádár Jánossal. Mást mond Grósz és mást mond Nyers elvtárs. Nem hiszem, hogy Kádár János annyira beteg, ahogy most ezt feltüntetik.
- A Tv 2-ben ajánlottak egy könyvet, a Halál bolygója. 586-617 Hol találhatók ezek a könyvek. - Nagy Ferenc: - Ha előrehoznák az országgyűlési képviselői választásokat, jó lenne ha a TV 2 tudósítói megjelennének Újpesten és bebizonyíthatnák, hogy a képviselőket nem is ismerik. Újpesten a 15 ezer lakosból 100 ember ismeri a képviselőjét.
- Fejti György azon kijelentésével egyáltalán nem értek egyet, hogy Ök komoly testület. Ezt az elmúlt 40 év bebizonyította. Hogy mennyire komoly ez a testület. Unalmas, fárasztó ez a brossura szerinti szöveg. Lehet a szemén látni, hogy nem azt mondja, amit gondol. Elég volt a hazugságokból. Ténvleq tárgyalni kell, eqyik oldalon az MSZMP, az állítólagos komoly testület,, amit én kétséqbe vonok, mert folyton hazudnak, a másik oldalon a kerek asztal, amelvben talán még bíznak az emberek."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 10. Megnyílt az Országgyűlés májusi ülésszaka. Németh Miklós miniszterelnök elmondta: Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|