|
|
|
|
Országgyűlés - első nap (3. rész)
|
Olyan emberek emlékét idézzük fel, akiket zsidó származásuk, vallásuk miatt üldöztek, megszégyenítettek. Akiknek elvesztése fájó hiánya ma is a nemzetnek. Hiszen döntő többségük nem csak itt élt e hazában, de magyarul beszélt, magyarul gondolkodott, magyarul álmodott, s ragaszkodó hittel vallotta magyarnak magát. Távolabbra visszatekintve is bizonyíthatnám osztozásukat a nemzet sorsában, de hadd emlékeztessek ezúttal arra, hogy közülük többen az első hívó szóra ott voltak Kossuth, a szabadságharc zászlai alatt. Zsidó származásúak neveit máig ott láthatjuk az 1848-as és az első világháborús emlékműveken. De nem hiányoztak az őszirózsás forradalom hívei és a tanácsköztársaság katonái közül sem... Magyarok és nem magyarok hihetetlennek vélték, hogy valamikor is bekövetkezhet egy olyan kor, amelyben származásuk miatt idegennek tekintenek embereket a Duna-Tisza táján, akiknek menekülniük kell puszta életük mentése érdekében. Itt kell megemlítenünk, hogy a zsidó származásúakkal együtt cigány származásúak deportálására is sor került. 1945 elejéig Magyarországról mintegy 30 ezer cigány embert indítottak a halálba. Ma az áldozatokra emlékezünk; azokra, akik soha nem tértek vissza a náci koncentrációs táborokból, a munkaszolgálatból, de azokra a honvédekre is, akik a Don-kanyarnál estek áldozatul, vagy azokra, akik itthon, magyar földön lelték emberhez méltatlan halálukat. Szomorúságunkat csak növeli, gyászunkat még fájdalmasabbá teszi, hogy voltak olyan magyarok, akik a népünk lelkületétől olyannyira idegen fasizmust követve, a pusztító fajelmélet hatására, fanatizmussal cselekedtek. Vígaszul csak azoknak az embersége, önfeláldozó bátorsága szolgálhat, akik életük kockáztatásával is a magyar zsidóság megmentéséért cselekedtek. Mindennek ismeretében és tudatában írt, magyarnak vallván magát munkaszolgálatosként is, Radnóti Miklós, a halál felé menetelve: Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép, s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és miképp, de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen, és csecsszopók, akikben megnő az értelem, világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva, míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja. (folyt.köv.)
1989. május 10., szerda 11:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 771-685: - Horvát Jánostól kérdezi, mi van Kádár Jánossal. Mást mond Grósz és mást mond Nyers elvtárs. Nem hiszem, hogy Kádár János annyira beteg, ahogy most ezt feltüntetik.
- A Tv 2-ben ajánlottak egy könyvet, a Halál bolygója. 586-617 Hol találhatók ezek a könyvek. - Nagy Ferenc: - Ha előrehoznák az országgyűlési képviselői választásokat, jó lenne ha a TV 2 tudósítói megjelennének Újpesten és bebizonyíthatnák, hogy a képviselőket nem is ismerik. Újpesten a 15 ezer lakosból 100 ember ismeri a képviselőjét.
- Fejti György azon kijelentésével egyáltalán nem értek egyet, hogy Ök komoly testület. Ezt az elmúlt 40 év bebizonyította. Hogy mennyire komoly ez a testület. Unalmas, fárasztó ez a brossura szerinti szöveg. Lehet a szemén látni, hogy nem azt mondja, amit gondol. Elég volt a hazugságokból. Ténvleq tárgyalni kell, eqyik oldalon az MSZMP, az állítólagos komoly testület,, amit én kétséqbe vonok, mert folyton hazudnak, a másik oldalon a kerek asztal, amelvben talán még bíznak az emberek."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 10. Megnyílt az Országgyűlés májusi ülésszaka. Németh Miklós miniszterelnök elmondta: Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|