|
|
 |
|
 |
A hét kérdése - Miért tüntettek a kínai diákok?
|
1989. május 5. péntek (MTI-Press) - Három hétig a diákok tüntetéseitől, karneváli hangulatot idéző felvonulásaitól volt hangos a kínai főváros. Az egyetemisták spontán megmozdulása április 15-én, Hu Jao-pang, az 1987-ben elmozdított pártfőtitkár halála hírére kezdődött, s a kormány türelmének köszönhetően mindkét fél ,,győzelmével,, ért véget.
Hu Jao-pang a kínai reformnyítás egyik vezető személyisége volt,
s bukását közvetve éppen a diákok okozták. A fiatalok két évvel
ezelőtti tiltakozására hivatkozva távolították el a párt éléről a
reformot ellenző, lassítani akaró erők, akiknek a ,,burzsoá
liberalizmus,, elleni kampánnyal egy rövid időre valóban sikerült is
bizonytalanná tenni a kínai változások esélyeit.
Az egykori pártfőtitkár halálhírére kirobbant megmozdulások
leginkább a késleltetett reakcióra hasonlítottak: a ,,burzsoá
liberalizmus,, kifejezés már jó ideje eltünt a kínai politikai
szótárból, az ország vezetése egyértelműen a reformok következetes
folytatására szavazott.
Ezt az új helyzetet tükrözték a pekingi tüntetések. Két évvel
ezelött a világsajtó teljes joggal írt a diákok éhséglázadásáról. Az
akkori tiltakozás a lehetetlen szociális körülményekre hívta fel a
figyelmet. A mostani - jórészt önmagát gerjesztő - megmozdulás a
politikai reformok gyorsítását követelte, pedig az eltelt időszakban
nem került sokkal több rizs a kínaiak asztalára. Jogállamot,
demokráciát, sajtószabadságot sürgettek az egyetemisták.
Feltünő vonása volt a pekingi eseményeknek a hatalom türelme. A
kínai főváros központi helyén - a Tienanmen téren - minden nap
ezrével sorakoztak fel a rendőrök, de egyetlen alkalommal sem
avatkoztak közbe. Csao Ce-jang, a kommunista párt mostani vezetője
is elismerte, hogy a diákok követelései jogosak, azoknak eleget kell
tenni.
A főtitkári ígéret csak egyetlen kérdésre nem adott határozott
választ. A tüntetések során került elő az az igény, hogy a hatóságok
üljenek le tárgyalni az autonóm diákszövetségekkel, amelyek az első
alternatív politikai szervezeteknek tekinthetők Kínában. Ezt alsóbb
szinten eddig határozottan elutasították. Csao Ce-jang párbeszédre,
nyugodt légkörben zajó tárgyalásokra szólította fel a diákokat. Az
autonóm diákszövetségekről nem beszélt, azaz nem zárta ki annak a
lehetőségét, hogy a kínai reformfolyamatban elképzelhető a független
politikai szerveződések megjelenése is.+++
1989. május 5., péntek 00:00
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
"- 771-685: - Horvát Jánostól kérdezi, mi van Kádár Jánossal. Mást mond Grósz és mást mond Nyers elvtárs. Nem hiszem, hogy Kádár János annyira beteg, ahogy most ezt feltüntetik.
- A Tv 2-ben ajánlottak egy könyvet, a Halál bolygója. 586-617 Hol találhatók ezek a könyvek. - Nagy Ferenc: - Ha előrehoznák az országgyűlési képviselői választásokat, jó lenne ha a TV 2 tudósítói megjelennének Újpesten és bebizonyíthatnák, hogy a képviselőket nem is ismerik. Újpesten a 15 ezer lakosból 100 ember ismeri a képviselőjét.
- Fejti György azon kijelentésével egyáltalán nem értek egyet, hogy Ök komoly testület. Ezt az elmúlt 40 év bebizonyította. Hogy mennyire komoly ez a testület. Unalmas, fárasztó ez a brossura szerinti szöveg. Lehet a szemén látni, hogy nem azt mondja, amit gondol. Elég volt a hazugságokból. Ténvleq tárgyalni kell, eqyik oldalon az MSZMP, az állítólagos komoly testület,, amit én kétséqbe vonok, mert folyton hazudnak, a másik oldalon a kerek asztal, amelvben talán még bíznak az emberek."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
1989. május 10. Megnyílt az Országgyűlés májusi ülésszaka. Németh Miklós miniszterelnök elmondta: Ez a kormány már nem az MSZMP politikai határozatainak egyszerű végrehajtója, hanem a politikai döntések tényleges alakítója. Ilyen értelemben a pártállam megszűnése felé nagy lépést tettünk.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|