Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › május 09.
1989  1990
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
1989. április
HKSzeCsPSzoV
272829303112
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
1234567
1989. május
HKSzeCsPSzoV
24252627282930
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A Magyar Természetbarát Szövetség nyilatkozata

"... tiltakozását fejezi ki a Gyöngyösorosziban építendő, illetve épülő használt akkumulátor üzemmel kapcsolatban. A Mátra, mert erdőben, fában szegények vagyunk, különösen értékes területe hazánknak."
BBC:

Interjú Schöpflin Györggyel

"... Kádár szerintem nagyon sikeres volt a magyar közvélemény szemében körülbelül 81-82-ig, amikor bekövetkezett a gazdasági válság és az életszinvonal romlása, akkor ez már Kádár tekintélyét is kikezdte. Tehát tulajdonképpen ha igazán ravasz politikus lett volna, akkor 81-82-ben mond le, és akkor az utókor úgy könyveli el, mint a XX. század legnagyobb magyar államfiát."

A pénzügyi helyzet

(Balajthy Anna)
München, 1989. április 26. (SZER, Mérlegen) - Mondjon le a pénzügyi
kormányzat, árusítsák ki az államadásságot - Balajthy Annát
hallják:
Hadd kezdjem egy idézettel. A részlet a Magyar Demokrata Fórum
kaposvári szervezetének Németh Miklós miniszterelnökhöz intézett
leveléből való:
"Az utóbbi hetek kormányzati döntései következtében a lakosság
hangulata elkeseredett, a feszültség nő, a gazdaság fellendülésének
jelei nem láthatók. A fizetési mérleg hiánya nő, legnagyobb
vállalataink is súlyos likviditási gondokkal küzdenek, a belső
szerkezetváltás nem indult meg. Az elhibázott pénzügyi politika
mind mélyebbre zülleszti a gazdaságot és a társadalmat.
    
    Kérjük, követeljük: a kormány hagyjon fel a drága, soha meg nem
térülő, gigantomániás beruházás-politikájával, az adóprés működését
szűntesse meg, hozzon gazdaságot élénkítő intézkedéseket, az
államháztartás kiadásait a reálisan várható bevételekhez igazítsa.
    
    A társadalmi feszültségekért a teljes felelősség azé a kormányé,
mely kormány a nép követeléseit nem hallgatja meg.
    
    Az első negyedéves mérleg, a költségvetési deficit már most
meghaladja az egész évre tervezettet. Az Országgyűlés terv- és
költségvetési bizottságának elméleti joga és kötelezettsége lenne a
költségvetés ellenőrzése. Valóságos adatok azonban nem állnak
rendelkezésére, a kormány titkolódzik.
    
    Feltehetően megismétlődött az 1983. évi helyzet, és úgy mint
akkor, a Magyar Nemzeti Bank már az első negyedévi
kamattörlesztésekhez sem rendelkezett elég devizával. S ez lehet a
háttere a forint rövid időn belüli, kétszeri leértékelésének.
    
    A Minisztertanács tanácsadó testülete Berend T. Iván vezetésével
kidolgozott egy, az összeomlást elkerülő gazdasági programot. A
program megvalósulásának semmilyen biztosítéka nincs mindaddig, míg
továbbra is az MSZMP kormányoz, mert mint Berend T. Iván a Magyar
Rádiónak nyilatkozta, az utóbbi 4-5 évben az Akadémia a kormány
kérésére kötetnyi tanulmányt készített, ám ezek nagy részét nem
fogadták el.
    
    Az ellenzéki-kerekasztal résztvevői, de a kormány belátóbb tagjai
és tanácsadói is a decemberre, vagy legkésőbb jövő tavaszra
előrehozott választásokban látják a megoldást, mivel véleményük
szerint csak a társadalom bizalmát élvező parlament nevezhet ki egy
neki felelős, erős kormányt. Meggondolandó azonban a Szabad
Demokraták Szövetségének javaslata is, mely szerint a kormány
mondjon le azonnal, és a választásokig egy független szakértőkből
álló testület vegye át a gazdaság irányítását.
    
    Feltehetően más típusú válságstábra gondolt Grósz Károly, amikor
szombaton, az azóta felbomlott KISZ kongresszusán nyilvánosan is
kijelentette: megérett a helyzet egy gazdasági rendkívüli állapot
kimondásához. Javaslatát a Politikai Bizottságban Németh Miklós
kormányfő is támogatta, de ötletüket a bizottság leszavazta. Azóta
Németh Miklós cáfolta Grószt.
    
    Mialatt az oszlásnak indult MSZMP belső klikkharcaival van
elfoglalva, s hogy tartson-e kongresszust szeptemberben, vagy nem,
az ország rohamléptekkel halad a végső gazdasági összeomlás felé.
    
    Provokatív intézkedések - mint az autópályadíj bevezetésének
tervbevétele, majd visszavonása - jellemzik a sarcoláson kívül
minden másra alkalmatlan kormányt. Ám felmerül a gyanú, hogy az
égető és alapvető kérdésekről való figyelemeltérést is szolgálják.
    
    Mi hát az alapproblémája, a Csepel Autónak és az Ikarusnak, az
Óbudai Hajógyárnak, az egész magyar iparnak? Mit takar az ezerszer
hallott eufemizmus: szerkezetátalakítás? - amit ma már, ha
finomabban szólva is, a tanácsadó testületek és kormánytagok is
bevallanak, hogy az egész magyar gazdaság egy, a KGST-nek és
elsősorban a Szovjetuniónak kiszolgáltatott gyarmati szerkezetű
gazdaság.
    
    Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes így fogalmaz: "A
nagyvállalataink zöme szovjet exportorientált, s ha egy orientációs
váltás következik be, a költséggazdálkodásukat alapjaiban rengeti
meg. Mégis csak egyetlen kiutat lát a miniszterelnök-helyettes is:
egy csapásra át kell térni a konvertibilis valutában történő
kereskedelemre, a világpiaci árak, illetve a kereslet-kínálati árak
alapján. A félmegoldások semmilyen eredményre nem vezetnek. Az
áttérés ma veszteséggel, és a forgalom átmeneti visszaesésével
járna a közvetlenül érintett résztvevők szempontjából, a
veszteséget azonban akkor is elszenvedjük, ha nem cselekszünk".
    
    A rubel gyorsabban inflálódik a forintnál is. Például, amikor az
Óbudai Hajógyár szerződéseit szovjet szállítással megkötötte, a
rubel még 32 forintot ért, mára már csak 26-ot. Ennek ismeretében
még világosabb, mit jelent az ország számára Tengíz, ott ugyanis a
tavalyi csúcsévben egy rubel kitermelése 130 forintba került. Horn
Gyula külügyi államtitkár sem titkolta a MTESZ ülésén elhangzott
felszólalásában, hogy ez a magyarországi átalakulások sarkalatos
pontja. A szovjet gazdaságban rendkívül sok a bizonytalanság.
    
    Gorbacsov esetleges vereségére hazánk azzal készülhet fel, ha olyan
két- és többoldalú egyezményeket köt, amelyek biztosítják az itteni
folyamatok fenntartását. A Varsói Szerződésből való kilépés
követelését Horn Gyula illuzórikusnak tartja.
    
    Medgyessy miniszterelnök-helyettes is csak a hintapolitikát véli
elképzelhetőnek: "Nekünk meg kell próbálnunk több metszetben
gondolkodni. Például bizonyos körben, mondjuk Jugoszláviával és
Ausztriával együtt kapcsolódnánk a Közös Piachoz, ami nem zárja ki
a KGST-tagságot sem".
    
    A szovjet megrendelések csökkenése a csak KGST-minőséget gyártó
vállalatok fizetésképtelenségét idézi elő. A dolgozók számára ez
tömeges leépítést, munkanélküliséget jelenthet. Erre nem elég azt
válaszolni, amint egyes kormánytagoktól halljuk, hogy
Spanyolországban is 20 százalékos a munkanélküliség. Ezt a gondot a
hagyományos kezelési módokon túl - munkanélküli segély, szociális
segély, átképzési rendszer csak a gazdasági demokrácia
kiépítésével, dolgozói részvénytulajdon, önigazgatás, és a többi -
lehet enyhíteni és elviselhetővé tenni. De első lépésként, mint ezt
már több ízben kifejtettem e műsor keretében, a telephelyi
szerkezete szerint valójában kis- és középméretű magyar üzemeket
meg kell szabadítani a mesterségesen létrehozott nagyvállalati
centralizációtól. Mennyire elemi kívánsága ez a dolgozóknak? Elég
legyen itt utalni az Óbudai Hajógyár esetére, vagy az elkeseredett
gyomaendrődi sztrájkokra, de idézhetnénk a példák hosszú sorát.
    
    Ha a felbontás jogi aktusa végérvényesen megtörténik, felszabadul
majd a lakossági beruházási kedv is. Szilárd meggyőződésem, hogy
ebben az esetben a lakossági megtakarítások zöme nem devizáért,
Nyugaton vásárolt pazarló fogyasztásban csapódna le, hanem
részvénytőke formájában integrálódna a hazai termelésbe. De
maradjunk a devizánál, illetve térjünk vissza a kiinduló témánkhoz,
a kormányzat pénzügy-politikai döntései elleni széles körű
felháborodáshoz.
    
    Az MDF tiltakozó leveléből idézek:
"Az évek óta prioritást élvező pénzügyi politika mára teljes
vereséget szenvedett. Mondjanak le a Pénzügyminisztérium, az
Adóreform-titkárság, valamint a Magyar Nemzeti Bank vezetői.
    
    Felhívjuk a miniszterelnököt, hogy vonja le a személyi
konzekvenciákat."
Valóban, a mai adminisztratív korlátozások jó része, a túltengő
pénzügyi szabályozás felesleges. Egyetérthetünk ama
közgazdászokkal, mint Matolcsi György vagy Sándor László, akik a
magyar konvertibilis adósságállomány tőkésítését, illetve vállalati
adósságállománnyá való átalakítását javasolják. Az önálló
devizaszámlát nyitó vállalatok a magukra vállalat adósságért
cserébe a gazdasági szabadságot kapnák. Ezzel egy csapásra
megszűnne a pénzügyi lobby hatalmának létalapja, a vállalatokat és
a lakosságot egyaránt fojtogató adóprés ürügye. Az elvonás mértéke
a nyugati társasági profitadókat követhetné - ez a mérték az
Egyesült Államokban jelenleg 34 százalék. +++


1989. április 26., szerda


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok:

"Névtelenül: - Nagyon szeretném, ha Ipper Pál eltűnne végre a képernyőről. Vagy talán újabb köpönyeget talált, amit újra forgathat? Nyilvánosan kérnék rá választ. - Váradi Tibor, Bp. XVIII. Hengersor u. 57.: - A MOZAIK játékban miért mindig Kalán néni tárgyakat lehet nyerni? Miért nem vezetik be pl. a Nilss Horgensont vagy a Pumuklit? Ezek is népszerűek. Azt szeretném közölni, hogy jó lenne, ha a MOZAIKba valamilyen más játékot is betennének. - 62/44732 GUZJÁN LÁSZLÓ: - Öt héttel ezelőtt nyertem a TORPEDÓN, nyertem egy betétkönyvet, de még nem kaptam meg a nyereményt. - 648-327 Bánfi Ildikó: - Szeretne játszani a telefonos játékban - Csepelen, a Kamenyi Bányánál, a 9-es tó főbejáratától 2 km-re elakadtak a "0"-ás utat készítő munkagépek. A munkások teljesen berúgva hagyták ott a gépeket. Hogy lehet ez? Önök mit szólnak ehhez? - Azt szeretném kérni, hogy a telefonos-játékok telefonszámát több ízben mutassák be még 18.45 előtt! - A telefonos-játékokat szerintem szüntessék meg, fölösleges pénzkidobás!"
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB11BUD